Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 9. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT KÁLNOKY LÁSZLÓ - Kovács Krisztina: "Fiatalkori arckép távolról" : (Grezsa Ferenc indulásáról)

részévé növekedett. Eggyé vált vele. "3 Domonkos László Az életmű-mester című, a Délszigetben megjelent, az irodalomtörténészre emlékező szövegében fel is elevenítette egy korábbi interjú jelenetét, amelyben Grezsa Ferenc a Németh László-oeuvre iránti érdeklődése motivációi közt Németh pedagógia iránti szenvedélyes, és a korszakban, az ötvenes években életidegennek, vagy akár egzotikusnak ható professziójáról írt. Domonkos felidézte azt a beszélgetést, amelyben Grezsa Németh László szövegeivel való megismerkedésének történetét mesélte, kecskeméti gimnazista évei és nagy hatású mestere, Orosz László inspiráló hatását is említve ennek kapcsán. Grezsát, elmondása szerint lenyűgözte, hogy ebben az időszakban, az ötvenes években valakinek (Németh Lászlónak) a pedagógia legyen a legfőbb problémája.4 Mindez alapja lehetett a tudós, értelmező Grezsa pedagógia és oktatás iránti, életprogrammá is fejlesztett szenvedélyének, ám a korai publikációkat olvasva, a Juhász Gyula egyetemi éveivel foglalkozó fiatal kutató első tudományos közleményei karakterét is kijelöli, értelmezhetővé teszi formálódó szemléletét. Bár az első, folyóiratban - a Tiszatájban - megjelent publikáció, a Fielding nézetei az életről és az irodalomról: Halálának 200. évfordulójára világirodalmi témával foglalkozott, Henry Fielding gondolkodói karakterének tárgyalásakor szerzője a filozófiatörténeti kontextualizálás kezdeményeit is elemezni próbálta. A második, ugyancsak a Tiszatájban közölt Grezsa-írás, a Juhász Gyula elfelejtett ifjúkori verseiről, filológiai és textológiai nóvumokat is tartalmazó közlemény, adatai pedig a későbbi nagyszabású Juhász Gyula kritikai kiadás munkálataiban is hasznosulnak majd.

A korábbi egyetemi szakdolgozatból kinövő Juhász Gyula Máramarosszigeten valójában a kutató harmadik folyóiratban megjelent publikációja.5 Ez a dolgozat témaválasztásában és felfogásában is sokat árul már el a későbbi érett tudós karakteréről. Nemcsak annyiban, hogy benne a fiatal irodalomtörténész a költői oeuvre addig alig szemügyre vett, forráshiányos szakaszához nyúlt, hanem abból a szempontból is, ahogy a problémákat érzékelte és láttatta. Grezsa tanulmánya portrét rajzolt, amelyet Máramarossziget etnikai, szociokulturális viszonyainak ismertetése, társadalomszociológiai, művelődéstörténeti és helyenként mikrotörténeti vonások egészítettek ki. írásában még geomorfológiai tényezők is felvillantak annak bizonyítására, hogy az izgalmas összetételű és gyökerű városban magát idegennek érző, a természet szépségétől kevéssé lenyűgözött költő lelkiállapotát kifejezzék. A tanulmány ezt a hangulatot érzékletes képpel fejezte ki, amikor a magára számkivetettként tekintő Juhász Gyuláról azt írta, hogy a város folyója, az Iza is csak annyiban érdekes a fiatal költő számára, hogy a Tiszába ömlik, amely Szegedhez ér.6 A piaristák algimnáziumában latint és magyart tanító, az őt lenéző szerzetes tanártársaival kevéssé, inkább diákjaival érintkező költő Grezsa meggyőzően argumentált értelmezésében itt alakította ki saját pedagógiai elképzeléseit is. Jellemző az is, hogy legjobb itteni barátja, Halmai Bódog mint az első modem pedagógust jellemezte a tanár Juhászt, aki az élettől elszakadt tananyagot szuggesztív előadásmódjával tette érdekessé.7 Grezsa e korai írása az anyagot szenvedélyesen fellelő kutatót mutatta abban is, hogy a viszonylag kevés adat ismeretében is kísérletet tett egy szociokulturális kapcsolatrendszer felvázolására. Ebben a rendszeralkotó kísérletben az Adyval, Babitsosai, Kosztolányival való levelezés akkor még új adatainak összegzése, vagy a máramarosszigeti hetilapokhoz fűződő kap3 Vekerdi László, Grezsa Ferenc sírjára, Tiszatáj, 1991/8. 62-64.

4 Domonkos László, Az életmű-mester, Délsziget, 1991/20. 2 (Borító).

5 Grezsa Ferenc, Juhász Gyula Máramarosszigeten, i. m., 349-371.

6 Uo„ 351.

7 Uo., 352.

33