Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 9. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT KÁLNOKY LÁSZLÓ - Kovács Krisztina: "Fiatalkori arckép távolról" : (Grezsa Ferenc indulásáról)
Kovács Krisztina „Fiatalkori arckép távolról" (Grezsa Ferenc indulásáról) A dolgozat címe, Fiatalkori arckép távolról, Ilia Mihály Grezsa Ferencről szóló nekrológját (Fiatalkori arckép távolodóban) idézi, amely a Tiszatájban búcsúztatta Grezsa Ferencet 1991 augusztusában. A nekrológ sorainak felidézése nemcsak azért lehet érdekes, mert Ilia rövid megemlékezése az életmű fontos pontjait annak lezárulása pillanatában összegezte lényeglátóan, hanem azért is, mert személyes kapcsolat hiányában ez az írás természetesen az akkor felvázolt portrét és életművet távlataiban látó gesztusokat tehet csupán, amelyek azonban éppen e személyesség hiánya miatt egy már valóban távolról látott és látható tudományos pálya jellegét, természetét, motivációit és forrásait kutathatják. Tanulságos felidézni Ilia 1991-es sorait, aki, miután búcsúztatójában Grezsa Ferenc szellemi indulásáról, egyetemi éveiről, a rá nagy hatást gyakorló oktatóiról, egyetemi szemináriumairól szól röviden, a tudományos pálya kezdeteiről így ír: „Grezsa szakdolgozatát Juhász Gyula máramarosszigeti éveiről írta 1956-ban, amely az Irodalomtörténeti Közleményekben meg is jelent.” Az emlékező szöveg fontosnak tartotta kiemelni, hogy Grezsa Juhász máramarosszigeti kötődései után megírta „a Négyesy-szemináriumok történetét". ,,[Á] tbúvárolta Négyesy László egyetemi zsebkönyveit, összeállította ennek a nagy hatású nemzedéknek az előadásait, névsorát. Ez a munka bizonyította be a magyar irodalomtörténetben, hogy a modern magyar irodalomnak van más forrása is, mint az újságírás. A tudományra és a világirodalom ismeretére irányította a szakma figyelmét. A módszer, ahogyan Grezsa Ferenc a pontos adatgyűjtést végzi, és erre teóriát épít az első könyvében, jellemzője lesz későbbi munkáinak is. Nem mások által feltört terepen jár, maga fedi föl az ismeretlen anyagot, és tézisei mögött nagyon gazdag adatbányák vannak. Korai műveiben jól láthatóak egyetemi tanárainak irányító kézjelei, de az önállóságra törő fiatal tudós sajátos tudományos módszere is kitűnik már. "l Valóban, a Juhász Gyula máramarosszigeti éveiről szóló, az Irodalomtörténeti Közleményekben 1957-ben megjelenő tanulmányt (Juhász Gyula Máramarosszigeten), Grezsa Ferenc első tudományos publikációinak egyikét, nemcsak azért érdemes ma is olvasni, mert a költő életének addig alig kutatott időszakáról mondott érdemit, újat, hanem ha figyelmesen vizsgáljuk a tanulmányt, sorai az alakuló tudósi pálya jellegéről is elárulnak valamit.1 2 Elsősorban Grezsa Németh László-kutatásairól szokás mondani, hogy életmű és interpretálója személye összeforrt egymással, és ebben a modellben az egyéniségek különbözősége ellenére is az esetleges alkati, ízlésbeli azonosságok látszódhatnak. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseket foglalta össze Vekerdi László a már idézett, Grezsát búcsúztató Tiszatáj-szám egyik írásában: „Grezsa műve a Németh László-i életmű szerves és kiszakíthatatlan 1 Ilia Mihály, Fiatalkori arckép távolodóban, Tiszatáj, 1991/8. 56-57. 2 Grezsa Ferenc, Juhász Gyula Máramarosszigeten, Irodalomtörténeti Közlemények, 1957/4. 349-371. 32
