Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 9. szám - Vári Attila: Bábakalács
futó szeretkezések aprópénzt hozó perceit, már egyedül is nekivágott a nappal is sötéten tátongó alagútnak. A kicsik szentül meg voltak győződve arról, hogy kígyók és patkányok tanyája az a jellegzetesen kesernyés gombaszagot árasztó dzsungel, s még a közelébe sem mertek menni. így nem volt, aki árulkodjon, besúgja a nagylányok pénzszerző útjait. Nem tudhatták az alsósok, hogy ezen a titkos csatornán jut be a hálótermekbe a cigaretta, s az egyik nagylány párnája alatt dugdosott nejlonharisnya. A szagos szappanok és a közös berúgáshoz az olcsó tearumok útja is ez volt, mint ahogyan a késve kiderült terhességekért is a kerítés vasrácsába fűrészelt nyílás volt a felelős. Flóra eleinte csak hallgatta a többiek meséjét, nem értette, hogy miért fizetnek a férfiak a kocsma mögötti fészerben vagy a szúrós szagú vécében a lányoknak olyasmiért, amit ő szívesen ingyen is megtett volna, s bár mindent tudott a nagyobbak elbeszéléseiből a nemiségről, de a hozzá kapcsolódó trágár szavak s a vendéglő mögé vizelni kijáró alakok látványa elborzasztotta attól, hogy beálljon ő is a sorba. Sehogy sem tudta azonosítani a lányok meséjének szexét azzal, amit villany- oltás után, ágyékát simogatva érzett, s amit néha kettesben csináltak, egyetlen ágyban, közös takaróra kényszerített barátnőjével, s később a medencényi kádban is, Sárával, azzal, aki aztán elsőként szökött meg sikeresen a börtönszigorral vezetett árvaházból.- Kell egy fix palimadár, amíg be nem töltőd a tizennyolcat. Nála dekkolsz, nem jársz sehova, s akkor megúszod - magyarázta Flórának. - Aztán már tiéd a világ, a kutya sem fog keresni, ha nagykorú leszel. Sára mindent tudott a nők nemiségéről, s hogy érthetőbben magyarázhasson Flórának, számtanfüzete utolsó lapjára hatalmas női nemi szervet rajzolt, s amikor az ügyeletes nevelő egy motozás és táskaellenőrzéskor meglátta a rajzot, azt mondta neki:- Miért kell, hogy mindig csak arra gondoljon. Nem pina ez. Nem lássa, hogy ez egy bábakalács?! Felnőttkorában, amikor már tisztában volt az egyneműek szerelmével is, még akkor sem érezte úgy, hogy azok az egymást simogató éjszakák a leszboszi szerelem felé irányították volna. Ellenkezőleg. Minél tökéletesebben ismerte önmagát vagy Sára átnedvesedő szeméremajkait, annál jobban akarta azt a másikat, az igazit, a férfiakkal való szeretkezést. Egy alkalommal el is jutott a kocsma mögötti fészerig, de aztán, kezében a bugyijával, elmenekült a részeg, leheletével hányásszagot árasztó idős vasutas elől. Sára azt mondta, hogy nézzen be a kocsmába, mintha keresne valakit, aztán induljon az udvari vécé felé, és biztos lehet benne, hogy valaki utána fog menni. Amikor meglátták az ajtóban, egy tengerimalac kinézetű, vörös emberke, akinek mély, öblös hangja volt, rázendített arra az énekre, amit Flóra már hallott a lányoktól.- Nem eszik a pina lencsét, sem barackot, sem cseresznyét. Hússal él, akár a vércse, hogy a száját föl ne sértse. 17
