Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 7-8. szám - Csatári Bálint: Kecskemét valóságos "oázis" volt
— Hát hogyne, de ott volt a Király Laci17 bácsi, az idősebb, mint a főiskola akkori főigazgatója, rá ugyanúgy támaszkodott. Rendeztek egy tanyakonferenciát, ennek az eredményei meg is jelentek az Alföldi tanulmányokban. Meg lehet találni az idősebb Király László írásában, aki akkor a megyei mezőgazdasági osztály vezetője volt. Kiváló munka a tanyákról. Tehát nem csak ránk támaszkodtak. — A rendszerváltás után volt ennek még egy kis reneszánsza? — Hát nem mondom azt, hogy reneszánsz, de tovább tudott élni. Voltak benne még források is, igények is, és aztán ezek, az igény és a forrás is, elkezdett nagyon-nagyon csökkenni. Terveztük, hogy létrehozunk egy kutatásokat alkalmazó spin off céget a várossal. Komplett megcsináltuk a terveket, de mégsem jött létre. Talán mert a hatalom nem tudja már ismét elviselni, hogy a hatókörén kívül működik a tudomány. — Annyira elbutul a hatalom, hogy nem veszi figyelembe a tudomány, a kutatás eredményeit és javaslatait? — Nem hogy nem veszi figyelembe, nem is akarja figyelembe venni, nem igazán tűri a kritikát. Sőt semmilyen kétkedése sincs, és tulajdonképpen ma „ez van". — Ma is jól látszik több jelentős oktatási, kutatási, kulturális intézménynél, hogy a pénz hiánya miatt csak vergődik. — A Falu legutóbbi számában írtam egy kis cikket a vidékről Víziók és valóság címmel. Elég pontosan leírtam, hogy ma a rendszerezett és tudatos vidékkutatásra vidéki lakosonként egy pár pohár üdítő ára sem jut évente. így nem tudjuk felvenni a küzdelmet a globalizációval a lokalitásban. — A szocializmusnak is megvoltak a maga hiányosságai, de úgy tűnik, hogy Kecskeméten viszonylag jól működött és számos eredménye volt. — A Homok haza című könyv végén egy tanulmányban elég jól leírtam azt a kutatói küldetést, azt a hiteles információtömeget, amivel akkor rendelkeztünk a megyéről. A táj és lakói című esszémben leírtak ma is érdemesek talán az elolvasásra. Jópofa írás. A dolgok magyarázatához talán hozzá tartozik, mint ahogy ma, akkor sem volt jobb anyagi pozícióban az ország. Mondjuk a hatalomnak a kultúrához meg a tudományhoz való viszonya, legalábbis bizonyos helyeken, itt biztosan más volt. Igazán az utókor ítél. A tudományos eredményekről is. Például Sikula18 elvtársat senki nem emlegeti ma Hajdú- Bihar megyében, de Gajdócsi Istvánt még most is emlegetik. Romány Pállal szoktunk beszélni telefonon havonta, negyedévente. Mindig kérdezi: hogy megy ez a vidékhálózat, Bálint? Mondom neki: nem valami jól, Pali bátyám. Erre azt mondja: ne csodálkozz rajta, megmondom neked, hogy miért nem megy, mert nincs ma igazi vidék. Az interjút Rigó Róbert készítette 17 Király László a történettudomány kandidátusa, a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karának főigazgatója volt. 18 Sikula György az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának első titkára volt 1980-1988-ig. 168
