Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 7-8. szám - Mikulás Ferenc: "A nehéz helyzet kreatívvá tesz embereket"

- Tudtak tehát egy saját, önálló szakmai koncepciót vinni?- Igen, úgy szocializálódtam, hogy az értékeket meg kell becsülni, tisztességesnek kell lenni, tisztelni kell az időseket. Az értékek megőrzése mindenféleképpen fontos volt, és ez a stúdió profiljában is végig jelen volt és van. Másrészt fontos az is, hogy a formanyelv nem egy olyasmi, amin ne lehetne változtatni. Azok a kollégáim, akiket a grafika területéről szedtem össze, úgy gondolták, hogy mozgógrafika lehet animáció is, tehát nem a Disney és a Pannónia vonalát akartuk továbbvinni. A Balázs Béla Filmstúdióval közösen készítettünk kísérleti filmeket. A harmadik dolog pedig a televízió második csatornájának megindulása volt. Úgy gondoltuk, hogy nem szidni kell a műsort, hanem a gyerekeknek olyan televíziós sorozatokat kell csinálni, ami épülésükre szolgál. Magyar népmese, Vízipók-csodapók, Mesék Mátyás királyról, Mondák a magyar történelemből, Leo és Fred és a többiek. A negyedik dolog pedig a társadalmi problémák megjelenítése volt, ami nemcsak az írókat, költőket, hanem a filmeseket is megérintette, így minket is. Több olyan filmünk készült, ami azokról a társadalmi anomáliákról beszélt, amik körülvettek bennünket. Természetesen egy részük olyan volt, ami nemcsak Magyarországra vonatkozott, hanem általános társadalmi problémák voltak. Például Szoboszlay Péter2 készített filmet a hétköznapi fasizmusról.3 Ez egy házmester monológja, aki rendet csinálna a ház lakói között, vagyis például mit csinálna azokkal, akik szemetelnek, akik büdösek, azokat az első emeletre tenné. Ez egy monológ volt, amit Halász Péter írt. Ő egy avantgárd színész volt, sokáig New Yorkban élt, aztán hazatért. Ezenkívül a hatalommal való visszaélésről készült film4, aztán azokról a problémákról is, amelyek a gyerekek jövőjét rossz irányba befolyásolják.5 Vagy például arról, hogy a gyávaság hogyan válik agresszivitássá6 adott esetben. Ilyen jellegű, társadalmi problémákkal foglalkozó filmek születtek.

— Említette a stúdió nagyon sikeres filmjeit. Városi szinten milyen hatása volt az intézménynek még a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál előtt? Érezhető volt a hetvenes-nyolcvanas években, hogy itt van a stúdió?

— Úgy alakult, hogy Kecskemét várostól egyetlen egy elismerést sem kaptunk, de igazságtalan lennék, ha csak ezen keresztül mérném a dolgot! Igen, abban az időszakban protekciók kellettek, hogy megfelelő bölcsődébe vagy iskolába kerüljenek a gyerekek, vagy lakást kapjanak a kollégák, tehát igen: a város és a megye is segített. Több kollégámnak, akik Erdélyből települtek át, lakást adott a megye vagy a város, meg bölcsődei, óvodai férőhelyet biztosítottak. A stúdió tagságának 90%-a nem kecskeméti, ide kellett hoznom tehetséges embereket, és azokat le kellett telepíteni. Én sem voltam, ugye, kecskeméti, de hát írva vagyon, hogy az ember szeretné valahol otthon érezni magát a világban, így az ember több mindent elkövet, hogy számára kedvező kulturális közegben legyen, és akkor próbál tenni valamit azért a városban, a városért, hogy jól

2 Szoboszlay Péter (1937) 1961-ben lett a Pannónia Filmstúdió munkatársa. Először 1965-ben rendezett saját animációs filmet. Filmjeinek egy személyben írója, tervezője, rendezője, a legtöbbször animátora (mozdulattervező) is volt. 1981-től a Kecskeméti Animációs Filmstúdióban dolgozott. Filmjei több nemzetközi és hazai fesztiválon díjakat nyertek. 1972-től rendszeresen tanít is.

3 Rend a házban. 1970. Rendezte: Szoboszlay Péter.

4 Megmutatom messziről. 1981. Rendezte: Szoboszlay Péter.

5 Hogyan kerül Eszter az asztalra? 1986. Rendezte: Szoboszlay Péter.

6 Hé, Te! 1976. Rendezte: Szoboszlay Péter.

120