Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 7-8. szám - Bodóczky László: Kecskemét a reformáció idejétől kezdve mindvégig élenjárt a megújulásban
az erdészet közreműködésével létrejött az Arborétum is. Ezekben jelentős volt a város szerepe is, mert nekik kellett intézni a különböző földcseréket.- Ez a nyolvanas évek végén volt?- Ezek a nyolcvanas évek közepén voltak. Gajdócsi István ráadásul az Elnöki Tanács tagja is volt. Ennek folytán az összeköttetések és a tervezési pénzek talán egy kicsit jobban megnyíltak a minisztériumok felől is. De mondom, erről nem tudok. Nálunk, akik a városnál a kulturális vonalat vitték: Papesch László, Túri András, Kele György. Fekete Lászlóé volt a sport, ahogy Laci elment, utána az enyém lett. Nagy dolgok történtek a sport területén is, 1972-ben kiemelt egyesületként, tizennégy szakosztállyal létrejött a Kecskeméti Sport Club (KSC), és a kilencvenes évekig funkcionált úgy, hogy a mai sportműhelyek alapjai ott alakultak ki: a röplabda, a kosárlabda, a birkózás, a cselgáncs onnan indult.- Amik a mai napig meghatározóak a város sportéletében.- Még jelenleg is, ha valaki azt mondja, hogy röplabda, akkor az középiskolai szinten Kecskemétet, Dunszt Ferencet és Beregszászi Szabolcsot jelenti. De ugyanígy a női kosárban Adamik Ferenc alkotott jelentősét, mert egyedülállóan az általa edzett közép- iskolás lányok bejutottak a magyar NB I-be. Ez abban az időben egy hallatlan nagy eredmény volt. Az eredmények pénzügyi fedezetét részben elősegítette, hogy 1985 után sikerült az itt működő budapesti leányvállalatok nagy részét kecskemétivé tenni, úgyhogy a trösztökből ki lettek véve, és önálló cégekként működtek tovább. így ezek mindjárt többet tudtak a város életébe, a közösbe beadni, nem Pest vitte el a pénzt, a központ, hanem itt maradt. Ez már olyan 1986-87 körül volt, mert akkor a Fémmunkás, a Barnevál, a Konzervgyár a trösztből kilépett és önállósodott, önálló külkereskedelmi jogot is kaptak, de ide sorolható a Reszelőgyár, a Mezőgép és az MNG is.- Ez tudatos városi törekvés volt?- Tudatos, ez akkor már benne volt a levegőben. Ennek az volt az előzménye, hogy Nyers Rezső volt itt évtizedeken át országgyűlési képviselő. Az ő nevéhez fűződik a '68-as gazdasági reform kidolgozása - amit végül is nem sikerült végigvinni -, de ez a törekvés végig megmarad. Vagy Pozsgay szellemisége is jelentős volt Kecskeméten. Szóval ez adta a hátteret.- Tehát az, hogy kecskeméti kötődésű, az országos politikában is meghatározó emberek voltak itt, és erős kecskeméti kapcsolatokkal rendelkeztek?- Meghatározó emberek voltak, és az egyéni gondolkodásmódjuk is meghatározó volt. Ez Kecskemétnek rendkívül sokat jelentett, jót tett. Kecskemét a reformáció idejétől kezdve mindvégig élenjárt a megújulásban. Ennek köszönhetően lehagytuk az országot, lehagytuk a helyi vállalatok megalakításában. De mondhatnám itt a művészeket is, Bodri Ferenctől Pálfy Gusztávon át, Buda Ferenc, Hatvani Dániel, Goór Imre, Pócs Péter, Túri Endre, vagy a most elhunyt Báron László. Az építészetben is, itt azért a sok új épület mellett, a régiből is megmaradt valami. Megmaradt a Batthyány utca színház felőli vége, mert ott Romány már azt mondta: ne tovább! Nagy hatással volt Kerényi József, aki sajátos építészeti stílust teremtett Kecskeméten, és igen nagy jelentőségű Farkas Gábor tevékenysége is. 111
