Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 7-8. szám - Bodóczky László: Kecskemét a reformáció idejétől kezdve mindvégig élenjárt a megújulásban

- Az eddigi interjúalanyaink kissé megosztottak, hogy kinek tulajdonítsanak meghatározó szerepet, a városi vagy a megyei vezetésnek?- Akik ismerik a kort, azok tudják, hogy a döntési struktúra felülről az alsó szervek irányába hatott. így a stratégiai kérdésekben hozott felsőbb, így a megyei döntéseket is a helyi szerveknek végre kellett hajtani. Kecskeméten, meglátásom szerint a pártbizottság nem telepedett rá a városi tanácsra, így annak megmaradtak, a kötelező feladatokon túl, a sajátos városi feladatokban a döntés lehetőségei. A helyi érdekek érvényesítésében rendkívül nagy szerepe volt Mező Mihálynak, a városi tanács akkori elnökének, aki a város érdekében sokat ütközött mind a megyei pártbizottsággal, mind a megyei tanáccsal. A végső következtetés azért mégiscsak az, hogy a várost érintően is a leglényegesebb kérdések - lakásszám, úthálózat, víz, iskolák stb. - megyei döntési kompetenciák voltak.

— A pénzt is ők tudták megszerezni az ötletekhez.

— A pénzt általában az ötletadónak kellett biztosítani, így a szabadidőközponthoz döntő részben a Vízmű, az Arborétumhoz, némi költségvetési pénzen túl, az erdészet biztosította az anyagi hátteret. Egyébként a pénzügyi hátteret az éves költségvetés biztosította a központi és helyi feladatok megvalósításához. A város nagy erőfeszítéseket tett a sport pénzügyi hátterének megteremtéséhez is. Aktívan részt vettek a KSC vezetésében. A KSC elnöke a tanácselnök vagy a helyettese volt.

— Ha az ország más hasonló városaival vagy megyéivel összehasonlítjuk ezt, azért sokan mondták ebben az időszakban, hogy bezzeg Bács-Kiskun megye, meg bezzeg Kecskemét. Ez elsősorban a megyei vezetésnek volt köszönhető, vagy más tényezők is szerepet játszottak ebben ?

— Azt hiszem, hogy ebben szerepet kapott a lokálpatriotizmus is, de nagy jelentősége volt a megyei és a városi vezetők együttműködésének. Ha itt a megyei vezetés megveszekedik, ha nem akarják a jót, akkor hiába csináltak volna bármit.

Az előbb már említett művészeti és sportélet mellett igen jelentős volt, és az ma is, a város irodalmi élete. Itt volt a Forrás, rendszeresen megjelent a Cumánia, itt tevékenykedett Buda Ferenc, Hatvani Dániel, Orosz László, fiatalabb nemzedékként Szekér Endre, Zám Tibor és még mások. Kik voltak itt még?

— Igen, aztán jöttek a mostaniak.

— Igen, a mostaniak: Fűzi László, Pintér Lajos szóval volt hova jönni és volt miért, nem véletlenül jöttek ide.

— És ezeket a meghatározó személyeket hogy sikerült Kecskemétre hozni vagy ki szervezte ezt?

— Kecskemét sokszínű művészeti élete, szellemisége, a megélhetés biztonsága vonzotta az embereket. Jellemző, hogy amikor a GAMF-on végzett a szír származású Bahget Iskander - a későbbi fotóművész -, ő maga kérte, hogy Kecskeméten szeretne maradni, és ehhez kért segítséget, amit megkapott, és utólag bebizonyosodott, hogy nem érdemtelenül.

Pólyák Ferenc fafaragó a fél világot bejárta a fejszéivel, és Feri nagyon jól megélt ezekben az országokban, piarista diák volt, a latintudásával Kubában is megértette magát. A zenei élet is magas szintű volt, nemcsak Kodály miatt, hanem a népzene és a köny- nyűzene is erős és népszerű volt. Volt színházi zenekar, aztán különféle énekkarok, citerazenekar, most már világhíres énekkaraink vannak. Manapság is öröm nézni, hogy a legnagyobb templomok is megtelnek érdeklődőkkel, amikor egy-egy nagyobb hang112