Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 7-8. szám - Iványosi-Szabó Tibor: Intelligens emberek voltak vezető pozíciókban
Komáromi Attilával kapcsolatosan a következőt tudom mondani. Szintén nagyon nagy szerencsém volt, hogy voltak ilyen emberek a pártbizottságban, mint Komáromi Attila vagy Major Imre, aki a megyén a kulturális elnökhelyettes volt. Velük személyesen is jó kapcsolatban voltam. Romsics Ignác azt mondta annak idején, hogy akkor hisz abban, hogy a szocializmus valamilyen formában megreformálható, amikor Komáromi Attilából a megyei pártbizottság első titkára lesz. Hát nem lett belőle, de Romsics is érezte, látta, és hát nyilván Komáromi is sokat tett azért, hogy az említett kötete miatt nem lett botrány. Komáromi nekem is segített. Egyszer az egyik neves újságíró megsértődött valami miatt és feljelentett a pártbizottságon, hogy a levéltár nem segíti az ő munkáját. Persze jött is a telefon a megyei pártbizottságról, és Attila mondta, hogy gyere már át, beszéljük meg. Elmondtam neki töviről hegyire, hogy mi történt, amire azt mondta: jó, majd elintézem. Semmi probléma nem lett, elsimította az ügyet.- Visszakanyarodva még oda, hogy itt, Kecskeméten egy sor kulturális intézmény jött létre ebben az időben, hosszasan lehet sorolni...- Hadd vágjak a szavadba. Ezek mutatják, a Rajzfilmstúdió is meg a Művelődési Központ is, hogy ha valamit csináltak Rományék, Gajdócsiék, akkor azt magas színvonalon csinálták meg.- Ez minek tudható be?- Mind a két személy, Romány is, Gajdócsi is, nagy formátumú ember volt, a maguk szakmai területét nagyon komolyan vették. Gajdócsi Baján is igen szép eredményeket ért el, annak alapján emelték Bács-Kiskun Megye Tanácsának élére. Ok elhivatottak voltak a tekintetben, hogy amit lehet, azt megtegyék. Az se teljesen véletlen, hogy egyetlen terület volt, ahol a szövetkezetesítést nem hajtották végre, szakszövetkezetek csak itt működhettek, Bács megyében. Ebben Románynak komoly szerepe volt, mert földművelési miniszter is volt korábban, ott volt a minisztériumban. Tény az, hogy Kádár nagyon hosszú időn keresztül mindent megtett, hogy itt is végrehajtsák a szövetkezetesítést, ennek ellenére itt mégsem hajtották végre. Kőrös Gáspár tanácselnök volt egy időben, vele mentünk egy alkalommal Bajára kocsival, és beszélgettünk, ő mesélte azt el, hogy minden elő volt készítve, nagy agitációs brigádok tömege ment volna ki a szokásos módon agitálni és rávenni az embereket, hogy lépjenek be a szövetkezetbe. Elő volt készítve, hogy vasárnap reggel indulnak, ahogy indultak volna, előtte néhány órával jött K-vonalon az utasítás, hogy állítsák le az egészet. Akkorra meggyőzték Kádárt, hogy mégse csinálja, így maradtak meg a szakszövetkezetek. Tehát nem egy fejlődési folyamat eredményeként maradtak, hanem a korra jellemző, hogy megvitatták és döntöttek egyik percről a másikra.- Romány hogy került ide Kecskemétre, volt helyi kötődése?- O szajoli születésű. Büntetésből került ide, földművelésügyi miniszter volt, de valami miatt összekülönbözött a Központi Bizottságon belül a felsőbb vezetéssel. Annak idején megyei „főispánnak" lenni azért nem volt akármi, miniszteri rang után következett közvetlenül. Az ország legnagyobb megyéjének lett az első embere, ilyen értelemben félretették, utána ő mindent megtett, hogy visszakerüljön, de nem sikerült visszamennie a minisztérium élére.- Lehet-e azt mondani, hogy Kecskemét a szocializmusban is megtalálta a maga helyét és szerepét? A kutatásaidból tudjuk, hogy Kecskemét mindig jó adaptációs képességgel rendelkezett, 67
