Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 7-8. szám - Tapasztóné Perlaki Magdolna: "Ha nem kaptam volna érte fizetést, akkor is dolgoztam volna, mert jó volt csinálni"
Tapasztotté Perlaki Magdolna „Ha nem kaptam volna érte fizetést, akkor is dolgoztam volna, mert jó volt csinálni"- Ha jól tudom, Ön a város művelődésügyi osztályán dolgozott a hetvenes években.- Igen. A művelődésügyi osztályon kezdtem népművelési felügyelőként, majd a kétfős közművelődési csoport vezetője lettem. 1970. november elsejétől 1983. április 15-ig dolgoztam ott.- Gyakorlatilag a fénykorban.- Én is így gondolom. Nehéz és sajátos helyzetben voltunk, hiszen megyeszékhelyként valamennyi művészeti terület intézménye megyei irányítású volt, de tevékenységét a városban folytatta. Ezt a városi kulturális életet kellett megszervezni és irányítani. Művelődési otthon jellegű intézménye sem volt a városnak. Ilyen jellegű munkát a Rákóczi úton dolgozó Szakszervezeti Művelődési Ház végzett. A hetvenes évek végére viszont a ma működő valamennyi kulturális intézmény szolgálta már városunkat. A Szórakaténusz Játékház és Múzeum megnyitása csúszott csupán át a későbbi évekre. De mindez általánosítható a városi szobrok legtöbbjére is. A most „Hírős kút"-ként ismert szökőkutunkat például 1978-ban zsűrizte és hagyta jóvá a Képző- és Iparművészeti Lektorátus.- Kikkel dolgozott együtt?- Kezdetben Gyergyádesz László - furcsa elmondani róla, hogy az „idősebb Gyer- gyádesz" - volt a harcostársam és barátom, majd egy tehetséges népművelő: Bodonyi Anikó dolgozott velem, végül dr. Chiovini Mária, akihez szintén szoros baráti szálak kötöttek. Gyergyádesz Lacival együtt szereztük meg a szanálásra szánt Bethlen körúti épületet, eredetileg a fafaragók műtermének, amely végül a Zománcművészeti Alkotóműhely otthona lett. Az épület a lebontást hosszú évtizedekre megúszta.- Igen, kár lett volna érte.- Kiváló emberek dolgoztak mind a megyei tanács, mind a megyei pártbizottság vezetésében. Pedig tragikus hiányt hozott a személyi összetételben az 1971-es repülőgépszerencsétlenség. De kedvező volt az országos figyelem és értékrangsor, mely a kulturális életre irányult. Az 1972-es közoktatási és az 1976-os közművelődési törvény jelentős Perlaki Magdolna Budapesten született, az ELTE BTK-n magyar-népművelés szakon végzett. 1967 szeptemberétől Kecskeméten, a Kodály Zoltán Ének-Zenei Iskolában dolgozott, majd 1970. november elsejétől 1983. április 15-ig a Kecskemét Város Tanácsa VB Művelődésügyi Osztályán, a Közművelődési Csoportnál. 1983-1985-ig a Kodály Zoltán Ének-Zenei Iskola igazgatóhelyettese, majd 1985-90-ig a Bács- Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa, 1990-97-ig a Bányai Júlia Gimnáziumban tanított. 52
