Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 7-8. szám - Gila János: "Parasztvárosból kultúrváros"
rófa, szeptemberben, amelyben életét vesztette az akkori megyei elnök, Erdősi József. Októberben Madarász Lászlót bízták meg elnöknek. Madarász összehívott egy rövid értekezletet és bejelentette, hogy 1972 elején Bács-Kiskun megye bemutatkozik Budapesten. És kiosztotta a feladatokat. Én is kaptam feladatot, a kulturális bemutató megszervezését. Gajdócsit közben fölkérték elnöknek, de egyelőre nem jött föl Bajáról, ő ott volt elnök. Madarász intézte a bemutatkozás előkészítését, Gajdócsi tulajdonképpen a bemutatkozó hétre jött föl és vette át a megye vezetését. O nyitotta meg a Mezőgazdasági Múzeumban az első kiállítást, ami óriási sikerrel végződött. Akkor hangzott el először az „ezerarcú megye" kifejezés. Úgy emlékszem, Gajdócsi 1972 márciusában vette át a vezetést. Nagy tudású ember volt, a művészetek, tudományok, a művelődés ügye iránt elkötelezett, az ágazat feltétlen segítője volt egész működése alatt.- Na és Romany és Horváth István?- Mind a kettőről a legjobbat tudom mondani. Személy szerint is, meg ahogyan viszonyultak a kultúra és a fejlesztések ügyéhez, ahogy értékelték a mi munkánkat, arról is! Egy történetet szándékosan hagytam a végére! Pomogáts Béla A Forrás 10 éve6 című írásában írja, hogy a Kiskunság című folyóirat óriási erőket szabadított föl, hatalmas értéket hozott felszínre, de úgy tűnik, hogy nem jött még el az ideje annak, hogy Kecskeméten irodalmi folyóirat legyen. Én ezen a mondaton nagyon sokat gondolkodtam! Lehet, hogy nagy diplomata, és a dolgokról nem akart beszélni, lehet, hogy csak tájékozatlan, nem tudom. 1960. április 26-ra a megye vezetése meghívta Darvas Józsefet, aki akkor az írószövetség elnöke volt. Én nem voltam jelen, Madarász Lászlótól értesültem az ott történtekről. De kutatásaim során a Petőfi Népében megtaláltam a tárgyalásról szóló beszámolót, és abban olvashatók a következők: „Április 26-án, kedden este a Megyei Tanács VB Művelődési Osztálya, a Katona József Társaság és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa meghívására Darvas József, az írószövetség elnöke Kecskemétre érkezett és a vidéki irodalom helyzetét tárgyalta a meghívókkal. A tárgyalás középpontjában a Kiskunság sorsa állott. A vendég határozottan kinyilvánította, nem tartaná helyesnek, ha minden városi kulturális centrum irodalmi folyóiratot adna ki. De örömmel fogadná, s az írószövetség erejével is támogatná egy Kecskeméten megjelenő általános kulturális folyóirat kiadását, amely a szépirodalmi műveken kívül különböző tudományok művelőinek alkotásait is befogadná. A megbeszélésen dr. Dallos Ferenc vb-elnök bejelentette, a megyei tanács - anyagiakkal is - támogatná egy általános kulturális folyóirat megjelenését."7 Ismerem a Kiskunság történetét. Állíthatom, az idő megérett arra, hogy az 1960-as évek elején rendszeres irodalmi folyóiratként jelenjen meg. Létezett a legfőbb feltétel, a komoly szerzői gárda. Tekintélyes írói csoport tömörült a Kiskunság köré a megyei alkotók és a hazai irodalom jelesei közül. Rangos fórumok méltatták a Kiskunság törekvését. Láttuk a fentiekből, Darvas világossá tette: nem kell minden kulturális centrumnak irodalmi folyóirat, a megye írói csatlakozzanak a tájközpontokhoz. Pomogáts Béla miért nem ezt mondta? Miért beszélt mellé? Nos, a kérdés ennyi. Annyit jegyezzünk még meg: Madarász László igyekezett a helyzeten fordítani, de nem járt eredménnyel. Csalódottságának 1961. augusztus 20-án hangot is adott a megyei testület előtt tartott beszámolójában. Az viszont tény: a Forrás megjelenését teljes odaadással, szívből-lélekből támogatta, amely 1969-ben Irodalom-Művészet-Tudomány alcímmel jelent meg. Az interjút Kriskó János készítette 6 A Kiskunság és a Forrás repertóriuma 1955-1980. Kecskemét, 1980. 23. p. Pomogáts Béla kritikus, irodalomtörténész, az irodalomtudomány doktora. 7 Petőfi Népe, 1960. 04. 28. 1. oldal. 51
