Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 7-8. szám - Gila János: "Parasztvárosból kultúrváros"
Kecskemét első filmgyárának, a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Rajzfilm Műtermének alapító iratait 1971-ben írta alá Madarász László és Varga Edit. Varga Edit volt akkor a Filmgyár igazgatója. A stúdió vezetője Mikulás Ferenc lett a kezdetektől. Az első elhelyezésük a mostani Patikamúzeum épületében volt, onnan kerültek a volt Miron-villába, a Liszt Ferenc utcába, ahol aztán építkeztek is. Ez megint egy olyan kulturális intézménye a városnak, ami nemzetközi hírnevet szerzett. A Naiv Művészek Múzeuma létesítésének gondolata az 1970-es évek elején vetődött föl. Ortutay Gyula5 ajánlotta, hogy a naiv művészeknek a megyeszékhely adjon helyet. Az eszme megfogant, a kecskeméti múzeum egymás után rendezte meg a naiv művészek kiállításait, Pólyák Ferencét, Szőrös Józsefét, és 1976-ra országos gyűjtőkörrel engedélyt kapott a Naiv Művészek Múzeuma Kecskeméten, és ugyanabban az évben a Bánó-házban meg is nyitották az állandó kiállítást. A Szórakaténuszt pedig a Naiv Művészek Múzeuma és a Hosszú utcai óvoda közös udvarába álmodta meg Kerényi József. Ez tekinthető a kecskeméti intézményhálózati fejlesztés második nagy korszakának, a hatvanas évek közepétől a hetvenes évek közepéig.- Nevezhetjük ezt is aranykornak?- Ezt is lehet aranykornak nevezni, de más ez, mint az első korszak volt. Az inkább Kecskemétnek szólt, Kecskeméthez szólt, a kecskemétiekért. A második korszakban már olyan intézmények jöttek létre, amelyek Kecskemétről sugároztak ki a megyére, nem egy nemzetközi színtérre is.- Miért állt le vagy lassult le a folyamat? Minden elkészült, amire a megyeszékhelynek szüksége lehetett?- Begyűrűzött az első olajválság hatása, megroppant a gazdaság. A második hullámú intézményfejlesztés, a Művelődési Központ, a Tudomány és Technika Háza, a Kodály Intézet, a Kerámia Stúdió, a Tűzzománc Stúdió, a Rajzfilmstúdió és még más intézmények, amiket nem említettünk, már olyan kulturális infrastruktúrát eredményeztek az első fejlesztés intézményeivel együtt, amely figyelmet érdemelt. Amely egyszerre volt kultúrateremtő és turisztikai vonzerő, egyszerre teremtette meg a város kulturális presztízsét és keltett széles körben érdeklődést Kecskemét iránt. Akár meg is elégedhettünk volna vele. Ami ezután következett fejlesztésben, az már csendesebb és kisebb léptékű volt, de nem jelentéktelen, mert például az 1984-ben létrehozott Népi Iparművészeti Múzeum, vagy az önálló, hivatalos társulattal működő Ciróka Bábszínház, vagy a már a rendszerváltozást követően felépülő megyei könyvtár mint kulturális intézmény fontosságát botorság volna megkérdőjelezni.- Beszéltünk az első aranykor kapcsán Les tár, Kada, Sándor István szerepéről a fejlesztésekben. Múlott-e azon a második korszak fejlesztése, hogy Dallos, Varga vagy Gajdócsi volt a megyei tanács elnöke, múlott e azon, hogy Horváth István vagy Romany Pál volt a megyei első titkár?- Hogy az ötvenes-hatvanas-hetvenes években voltak-e olyan vezetők, akik meghatározó egyéniségek voltak? Voltak. Én nagyra tartom Madarászt, sokat dolgozott, és bátran döntött. És nagyon sok minden az ő nevéhez fűződik. Varga Jenő inkább gazdasági ember volt, a gazdasági vonalon volt otthon, de a kulturális ügyekhez értő és pozitívan viszonyuló vezető volt. Mondtam, hogy a hatvanas évek elején volt a váltás Dallos és Varga Jenő között, Gajdócsi pedig mindkettőjüket fölülmúlta. Ugye, 1971-ben történt a légi kataszt5 Ortutay Gyula (1910-1977) néprajzkutató, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1947-1950 között vallás- és közoktatásügyi miniszter. 50
