Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 7-8. szám - Gila János: "Parasztvárosból kultúrváros"
működését a megyei könyvtár, akkor a megyei könyvtárak közül az elsők közé sorolták, elhelyezés és minden más tekintetben is. 1956-ban a kecskeméti Katona József Színház a Piarista Gimnázium nagytermében megnyitotta a kamaraszínházat. Ez volt az országban az első kamaraszínház. A II. világháború után az 1909-ben alapított Művésztelep „kísértetkastélyként" állt a Műkertben. A megyei lap szenzációként közölte a hírt 1947. április derekán: A minisztérium szakemberei jönnek Kecskemétre, és meg fogják tekinteni a Művésztelepet - amelynek állami kezelésbe vétele folyamatban van -, hogy milyen lehetőség van a rendbehozatalára. A hír igaznak bizonyult, a minisztérium kiküldöttei megérkeztek és megbeszélést folytattak a polgármesterrel az intézmény sorsáról. Az lett a megbeszélés eredménye, hogy a város örömmel átengedi a Művésztelepet állami kezelésbe, az épület helyreállítása és berendezésének pótlása ellenében. A megállapodás részét képezte az is, hogy az épület egy része a kecskeméti művészek rendelkezésére áll. Sümegi György könyvében borúsan ítéli meg Kecskemét város döntését, leszögezve, hogy ezzel a huszadik századi önálló képzőművészeti élet fontos eleméről mondott le a testület. Kérdés, volt-e a városnak más, ennél jobb választása? Aligha! 1957. július 20-án a Képzőművészeti Alap újjáépíttette, a Kecskeméti Alkotótelep megnyílt, lakói - a kétéves időtartamra beutalt fiatal, ösztöndíjas, főiskolát frissen végzett művészek - munkához láthattak. A alkotók munkájukhoz kiváló otthont kaptak: a tíz jól felszerelt műteremben remek munkaviszonyok fogadták őket. A telep vezetői tisztét Szentiványi István töltötte be.- Térjünk még vissza oda, hogy 1950-ben alakult meg a megyei tanács. Felmérték azt, hogy például kulturális mutatókban megfelel-e Kecskemét egy felsőfokú központtal szemben támasztott követel ményeknek 1- Megyeszékhely lett Kecskemét, fölmérték, hogy kulturális szempontból milyen hiányok vannak, mi hiányzik szociális téren, egészségügyi téren. A kulturális hiányosságok sorában első helyen említették a művelődési otthont, és az Országos Tervhivatalhoz címzett levélben kérték, hogy állami eszközökkel segítsék elő a kecskeméti művelődési ház fölépítését, mert megyeszékhely lettünk, és a színházon kívül nincsen más hely a kultúra befogadására. A válasz ismeretlen. Kecskemét tett lépéseket a művelődési ház létesítésére, 1960-ban, 1962-ben létre is hoztak egy városi művelődési házat, de azt később összevonták a szakszervezeti művelődési házzal. A hatvanas évek végén vált reális lehetőséggé az, hogy kultúrház épüljön Kecskeméten. Ebben az időben Dallos Ferenc volt az elnök. Dallos Ferenc után Varga Jenő következett a megyei tanács élén, ő korábban elnökhelyettes volt, a gazdasági ügyek elnökhelyettese. Egyébként Dallosról is, Vargáról is elmondható, hogy kultúraszerető emberek voltak, és támogatták a kulturális beruházásokat, csakhogy nagyon szűkösek voltak az anyagi lehetőségek.- A hiányzó alapellátások elvitték a pénzt.- Ennek a két embernek az idején történt a Kecskeméti Művelődési Központ anyagi alapjának megteremtése. Dallos Ferenc elnök és Varga Jenő gazdasági elnökhelyettes, akiből később elnök lett, 24 millió forintot szereztek a Kecskeméti Művelődési Központ alapítására. A város tette ebben az ügyben az első lépéseket, mert úgy volt, hogy városi művelődési ház épül. A tartalom megtervezésekor nyolc különféle koncepció készült. Az elsőt a szegediek készítették, 24 millió forintja volt erre a megyének, a szegediek terve 40 millióba került volna. Szükség volt az áttervezésre. Ezt az utolsó programot hármasban készítettük, Szamosfalvi Imre, Csányi Sándor főmérnök és én. Körülbelül azt írtuk le akkor, ami aztán megvalósult. Néhány dolgot kihúztak, a tervben szerepelt egy külön gyermekövezet, és volt benne bábszínház is. De úgy nagyjából ez volt a mi koncepciónk. 48
