Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 5. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT OTTLIK GÉZA - Kamatlábak helyett verslábak : (Csehy Zoltán interjúja Blénesi Évával az Olvass, bolyongj, szeress. A humanista Faludy önteremtése és világteremtése című monográfiájáról)

veszem a líra és próza mellett a fordításirodalmat, vagy ez utóbbiról való értekezést, mert úgy vélem, a szemlélet alakításában mindkettőnek fontos szerepe volt. Engedd meg, hogy a legkézenfekvőbb példával kezdjem a sort, és téged, Csehy Zoltánt név szerint kiemeljelek, majd folytassam a sort Németh Zoltánnal, Polgár Anikóval, Kovács András Ferenccel, Orbán János Dénessel, és hogy a próza se maradjon ki, Grecsó Krisztián, Faludy-díjas, kiváló írót említeném, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Az irodalmi hatásokat illetően a súlypontokat a Kalligram és az Előretolt helyőrség holdudvarához tartozó alkotókra helyezném, amelyek létrejöttében Szigeti Lászlónak és Szőcs Gézának vitathatatlan érdemei vannak, noha kettőjüket nem alkotói/világnézeti, hanem pusztán az irodalomszervezői mivoltuk hozza közös nevezőre ebben a történetben.

Továbbmenve a költő műveinek hatástörténetét taglaló kérdésen elmondható, hogy Faludyt sokat foglalkoztatta nemcsak a reneszánsz művészet, hanem pedagógusként a reneszánsz kori oktatás elveinek a kérdése is. Mivel soha nem adatott meg számára a lehetőség, hogy magyar egyetemeken oktasson, csak külföldön és angol nyelvterületeken, így értelemszerűen angol nyelven tartott e tárgyban előadásokat. A ma oktatói sokat tanulhatnak a nézeteiből. Véleményem szerint csak idő kérdése, hogy ezen a területen is kifejtse hatását. Ami pedig fordítói módszerét illeti, annak maiságát, frissességét, messze előremutató, stílusteremtő hatását feltétlen meg kell hogy említsem. Polgár Anikó szakmailag igen meggyőzően érvel a Catullus noster című kiváló tanulmánykötetében Faludy fordítói érdemei mellett. Egy zárójel erejéig hadd jegyezzem meg, hogy számomra revelatív volt a Faludyról szóló Hermész földi utazása című írásod, amely, akárcsak Faludy fordítói módszere, kiállja az idő próbáját. Ezúton is köszönet Végh Lászlónak, hogy kérésemre kikerestette és elküldte a Vasárnap című lap 2000-ben megjelent számának archív változatát.

Végül néhány szót Faludy műveinek a kortárs irodalomra gyakorolt hatásáról. Állításomat cáfolhatod vagy megerősítheted, de nekem az a meglátásom, hogy kitapintható egy villonos és egy antikizáló hatás, ahol a villonos vonal földrajzi hatósugara Kolozsvár irányába mutat (gondolok itt elsősorban Orbán János Dénes költészetére), míg az antikizáló vonal Dunaszerdahely, illetve Pozsony irányába, mivel tudtommal Csehy Zoltán költő, műfordító neve mindkét helyhez köthető. Ha beszélhetünk próteuszi Faludy-hatásról KAF esetében, akkor Marosvásárhelyt is meg kell említenem a földrajzi nevek között.- Milyen mozgásterei vannak a mítoszépítésnek és a mítoszrombolásnak Faludy életművével kapcsolatban?- Az értelmezőt foglalkoztathatja a mitologizmus kérdése, annak a folyamatnak a feltárása, amelyben a mítoszalakítás tovább folytatódik, és maga is alkotói mitológiává válik. A szövegre nyitott olvasóban számos kérdés merülhet fel, de a művészi szöveg éppen önnön természetéből fakadóan elhárítja a vele szemben megnyilvánuló egyirányú beállítódásokat. A primér olvasói minőséget meghaladni vágyó befogadónak, meglátásom szerint, arra kell törekednie, hogy úgy fogalmazza meg a művel szembeni kérdéseit, hogy közben a szövegek érték- és jelentéslehetőségei a maguk teljes nyitottságukban jelenjenek meg. Ebből az alapállásból közelítve a művekhez, a kérdések első köre az életmű egészén átsugárzó versbeli arcra vonatkozik, arra az értékpozícióra, amelyből a versek alanya megítéli a világot. A kérdések második köre pedig arra irányul, hogy miként alakítja, hogyan rendezi és miért éppen úgy szervezi az alkotó a művek értékállományát.

Faludy esetében egyaránt beszélhetünk egy önmítoszteremtő és egy a személye körül kialakuló mítoszteremtő törekvésről. Az önmítoszteremtés dimenziója értelemszerűen lezárult a költő halálával, bár egyik kedves momentuma átmentődött az örökkévalóságba Bahget Iskander fotóművész mezítlábas fotója révén.

108