Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 5. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT OTTLIK GÉZA - Kamatlábak helyett verslábak : (Csehy Zoltán interjúja Blénesi Évával az Olvass, bolyongj, szeress. A humanista Faludy önteremtése és világteremtése című monográfiájáról)

Ha végigkövetjük az előbb említett pályaszakaszokat, akkor azt mondhatjuk el, hogy a könyvégetés, -bezúzás, tiltás tulajdonképpen ráirányította még inkább a figyelmet Faludy költészetére, és elsősorban nem az irodalomra, hanem az olvasókra, a köztudatra hatott sokféle úton-módon: könyveit kézről kézre adták, dalait kabarékban, kocsmákban hallgatták, kora színészeinek legjava a kocsmákban adta elő verseit. A hivatalos kánonból kiszorult ugyan, de Papp Attila Zsolt szavaival élve: egy szélesebb alapokon nyugvó nemhivatalos, latens kánonba került be. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy egy rugalmatlan, szűkebb, vertikális típusú kanonizáció kirekesztése indirekt módon segítette abban, hogy egy sokkal tágabb, rugalmasabb horizontális kanonizációba kerüljenek be a művei.

Dolgozatomban egy egész fejezetet szenteltem költészete hatástörténeti vizsgálatának. Az O hangja című fejezetben megpróbáltam a térben és időben, olykor pedig akár világnézeti irányultságokban is egymástól távol eső olvasók, barátok, költők, művészek visszaemlékezésein keresztül kimutatni, hogy ki mindenki élő emlékezetében szerepel a költő, illetve a különböző művészeti ágakra gyakorolt ma is aktív hatásokat kimutatni. A színészekkel kezdeném, hiszen ahogy valamikor Fedák Sári, Major Tamás, Mensáros László, Erdélyben pedig Kovács György, vagy az emigrációban Krencsey Marianne, úgy a ma színpadán előadó színészek szintén felerősítik a költő hangját. Legutóbb, június 24-én a PIM Múzeumok Éjszakája rendezvényeinek keretében fellépő Mácsai Pál és Huzella Péter Befogad és kitaszít a világ című zenés-verses Villon-estje, amelynek a Haláltánc-ballada adott különös nyomatékot, de ugyanúgy említhetném a fiatal, tehetséges színész, Turek Miklós varázslatos Faludy-előadásait, nemrégiben például a Corvinus Egyetem diákjai számára. Állítom, hogy azok a közgázosok, akik társul szegődtek Turek Miklós mellé a Faludy-versek kínálta költői utazásban, azon az estén, de minden bizonnyal még jó ideig feledni tudják a kamatlábakat, és megérezték valamit abból a szükséges fölöslegből, amelyet Weöres Sándor szavaival élve: nem hordozhat anyag és nem tudhat róla értelem. Ugyanebbe a vonulatba tartozik a Cinka Panna Cigány Színház erős drámai hatásokra építő katartikus élményt nyújtó Villon Máshogy című előadása. De hogy ne csak a színház, hanem más művészetek területeiről is hozzak fel példákat, elsőként említeném Horváth Orsolya Vigasz című fény- és hanginstallációját, amely igen közel hozza Faludyt hozzánk, és rendkívül érzékenyen és hatásosan tudja ötvözni rudimentáris eszközök és a szofisztikáit technika kínálta lehetőségek révén azt a komplexitást, amelyet a Faludy- versek hordoznak: a mélyen kontemplativ és a hétköznapian egyszerű, a lebegően köny- nyed és az érzékien anyagszerű, a magyar kultúrához erősen kötődő, de idegen nyelven újabb regisztereken megszólaló, szintén nagyon élő sajátosságokat. Azért időzöm ennyit Horváth Orsolya munkájánál, amelyet a PIM-ben a centenáriumi ünnepségek alatt is kiállított a fiatal művész, mert a Vigasz számomra sűrítetten hordoz olyan tartalmakat, amelyek a költőt is foglalkoztatták. Mindezt a hatást pedig Faludyval konzseniális módon, a lehető legegyszerűbb eszközökkel éri el a művész: egy felvidéki magyar tájszólásban szavaló fiatal férfiszínészhang és egy felső középosztálybeli tökéletes angolsággal beszélő női hang mondja ugyanazt a Faludy-verset, amelyet a térben ide-oda sétáló néző aszerint hall, hogy éppen a terem melyik sarkában sétál a recski tábor celláit idéző padlóra szórt szalma- kötegek között, s hogy mindezt a Károlyi-palota Bártfai-termében teheti, az csak ráadás, s mint egymással szembefordított tükrök, újabb dimenziókat nyit az értelmezés számára és megsokszorozza annak lehetőségeit. De sorolhatnám még a Faludy-művek ihlette fiatal művésztehetségek nevét, kezdve Nágel Kornél grafikusművésztől egészen a Kalózok szeretője című animációval nemzetközi díjat nyert Péterffy Zsófiáig. Folytathatnám a kortárs művészetekre gyakorolt Faludy-hatást Bahget Iskander kiváló fotóival vagy Damó István grafikusművész ihletett Villon-rajzaival. És akkor még nem beszéltem Faludy hatásairól a kortárs irodalomban, és ebbe a vonulatba, csakis az egyszerűsítés kedvéért, egyaránt bele107