Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 5. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT OTTLIK GÉZA - Kamatlábak helyett verslábak : (Csehy Zoltán interjúja Blénesi Évával az Olvass, bolyongj, szeress. A humanista Faludy önteremtése és világteremtése című monográfiájáról)

irodalomszervezőét, a pedagógusét, akinek a hátramaradt jegyzeteiből, előadásaiból egy rendkívül progresszív személyiség bontakozik ki előttünk, az öko-újságíróét, aki már a hetvenes évek közepén felhívja a figyelmet a globális környezeti kihívásokra, hogy csak villanásszerűen utaljak Faludy összetett alkotói személyiségének egy-egy mozzanatára.

Századunk egyik legdifferenciáltabb szelleme szükségszerűen a maga ezerarcúságában bontakozik ki előttünk a művek terében. Az álarcosdi, a játékosság és a szándékoltság egyaránt sajátos vonása Faludynak. Világirodalmi párhuzamként Fernando Pessoa alakját említhetném. Úgy vélem, hogy lehetetlen vállalkozás egyazon kutatónak feltárnia minden egyes vetületet, sokkal inkább el tudom képzelni ezt egy műhelymunkaként, ahol a szakma részéről mindenki, aki művei iránt érdeklődik, egy-egy területet a maga mélységében megkutat. A magam szerény eszközeivel és szűkös időkeret adta lehetőségeim közepette arra vállalkoztam, hogy a lírai énformálás és létértelmezés stratégiájának az alakulását próbáljam végigkövetni, amely szándékaim szerint egy olyan Faludy-képhez vezet, amelyben elsősorban a költő humanizmusa kerül előtérbe. A monográfia megírásának egészen végső szakaszában egy olyan gazdag anyagra bukkantam az ottawai levéltár készséges együttműködésének köszönhetően, amely elégtételül szolgált számomra a tekintetben, hogy egy következetesen végigvitt alkotói program mentén közelítettem a költő világához, ugyanakkor egy újabb kihívást is jelent úgy a magam, mint az elkövetkező kutatók számára, hogy még ezen a látszólag szűkös területen is bőven akad munka.

Ami pedig Faludy rögzíthetőségére vonatkozó kérdésedet illeti, nem tettem kísérletet rá, hogy rögzítsem, mivel a művek olvasása közben egyre inkább bizonyossá vált előttem, hogy egy rögzíthetetlen alkotói személyiséggel állok szemben. Ez is egyik oka a pozicionálása körüli ambivalenciáknak, nehézségeknek, és ezért is véltem találónak vele kapcsolatban az analógiát a jerikó rózsájával. A leleplezést pedig mint műfajt nem szeretem. Ez a módszer azoknak a filológusoknak a specialitása, akik a referencialitás felől közelítenek az alkotáshoz, és azt kutatják, hogy mennyire helytállóak például Faludy amerikai katonai szolgálatára vonatkozó állításai, hogy a szövegeiben fellehető állításokat mennyire validálják a tények. Nos, én nem hiszem, hogy ezeknek az adalékoknak bármilyen jelentőségük is lenne, vagy közelebb vinnék az olvasót a művek megértéséhez.

Faludy a rejtőzködve való kitárulkozás módszerével avat be titkaiba. Sok mindent elmond magáról, amit el akar mondani, olyat is, ami megtörtént, és olyat is, ami megtörténhetett volna vele. Engem maga az eljárás, mint alkotói módszer érdekelt elsősorban, a teremtett alakmásokban fellelhető azonosságok és különbözőségek között vibráló dialektikus feszültségek megformálása.- Mekkora hatással volt Faludy kora irodalmára, és mi a helyzet a jelen Faludy-hatásaival?- Nehéz lenne a saját korára gyakorolt irodalmi hatásról beszélni Faludy esetében, hiszen megfosztották az irodalmi nyilvánosságtól, életének nagy részét szülőhazáján kívül élte le, politikai száműzött volt, persona non gratanak nyilvánították a Kádár-korszakban, költői pályáját pedig a történelem összevissza szabdalta. Ahogyan ő maga is korszakolta, az első szakasz 1933-45-re tevődik, amely nemcsak a fiatalságát öleli fel, hanem egybeesik Ffitler uralmának tizenkét esztendejével is. A második korszakára (46-56) Sztálin és Rákosi árnyéka vetül. A harmadik korszaka 1956 novemberével kezdődik, amikor átlépi a határt, és 1989 márciusáig, végleges hazatéréséig tart. A negyedik, a rendszerváltozással kezdődő korszaka 2006-ban, halálával zárul. Ettől a momentumtól beszélhetünk egy olyan új, ötödik szakaszról, ahol még részint az élő emlékezet, részint a különböző érdekeltségek még éltetik a legendát. A hatodik szakaszt egy pangó időszakként képzelem el, de hiszem, hogy lesz egy új, aktív hetedik szakasz, amely felváltja a pangó időszakot a Faludy-művek hatástörténetében.

106