Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 5. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT OTTLIK GÉZA - Kamatlábak helyett verslábak : (Csehy Zoltán interjúja Blénesi Évával az Olvass, bolyongj, szeress. A humanista Faludy önteremtése és világteremtése című monográfiájáról)
az esztétika és a személyes varázs? Annak a megítélése, hogy mi a szép, az koronként változik. A személyes varázs nyilvánvalóan Faludynál is sokat nyomott a latban. Hasonló jelenséggel találkozhatunk olyan művészek esetében, mint mondjuk Edith Piai vagy Cseh Tamás. De éppen az ő esetük is azt példázza, hogy nem feltétlenül szükséges a személyes varázs ahhoz, hogy a legkülönbözőbb generációk megtalálják hozzájuk az utat, és újra meg újra felfedezzék a maguk számára. A mindenkori hatalom jó esetben megtűrte, máskor üldözte, de igazából sohasem szívlelte a Faludy-féléket, főleg, ha olyan töretlen volt a népszerűségük mint a költőé. Tudjuk, hogy a nemszívelésnek a költő esetében koronként változtak az eszközei és módszerei. A spektrum igen tágas, és benne sok minden fellelhető: a könyvégetés, -bezúzás, a fizikai és lelki megsemmisítésre törekvő kísérlet, egzisztenciális ellehetetlenítés, ráépülés, kisajátítás, a lefitymálás, a hurcolás és meghurcolás, a lejáratás, elhallgatás, kihagyás, vagy éppenséggel annak sugalmazása, hogy a versei már elfelejtődtek. Hogy kiszorult volna költészete a nyilvánosság tereiről? De hiszen a költészet, a valódi művészet is egyre inkább kiszorul az egyre populistább politikusok és az egyre silányabb celebek uralta nyilvánosság tereiről. Faludynak éltében gondja volt rá, hogy elhódítsa az említettektől a nyilvánosság tereit, hiszen nyíltan politizált és fenntartások nélkül celebkedett. Feltehetjük a kérdést: vajon a poéta doctus Villon a botrányok nélkül is az lenne, aki még ma is? Faludy is egész élete folyamán következetesen polgárpukkasztott nemcsak akkor, amikor szerelmével, Szegő Zsuzsával a villamoson utazva, merő játékból, parázs veszekedést mímelt, hanem élete alkonyán is, amikor közszemlére tette ráncos bőrét. Úgy vélem, hogy a pózolás eme meghökkentő gesztusán keresztül tartott tükröt a minket körülvevő világnak, ráirányítva a figyelmet annak minden fonákságára, amely- lyel a kereskedelmi média nap mint nap eláraszt bennünket, miközben a szellem frissen tartása helyett a bőrfiatalító szerek reklámjait kínálja fel csupán, a kultúra helyett pedig a testkultúrát propagálja. Mindazok, akik Faludyt személyesen ismerték, ma is meghatódva mesélnek varázslatos személyiségéről. Olvasótáborának viszont van egy elég széles rétege, és ide sorolnám jómagámat is, akiket élete utolsó felének a celebséggel járó külsődleges megnyilvánulásai határozottan elriasztottak az alkotásaihoz való közelítéstől. Az idősebb generáció a Villon-versek Faludyiját ismerte és őrizte a szívében, sok fiatal pedig a Hobo-megzenésítette Faludy-verseken keresztül szerette meg, akiket pedig taszított a pletykarovatok éltette Faludy-imázs, meggyőződésem, hogy a halála után megtalálják Faludy műveihez az utat, és visszájára fordul az ő esetükben a folyamat, hiszen a verseiből ömlő fény összhangban áll azzal a képpel, amelyet a szemtanúk szerint a költő alakított ki magáról humorával, kedvességével és közvetlenségével. Az, hogy mi számít divatosnak vagy jövedelmezőnek, amúgy is egy szűkös tér-idő függvénye a valódi értékek maradan- dóságával szemben. A járulékos kellékek és mindazok, akik megpróbáltak ráépülni és kisajátítani esetleg hasznot húzni vagy margóra tenni a költészetét, véges létüknél fogva le fognak előbb-utóbb morzsolódni az alakjáról.- Faludy igazi próteuszi alkat: hány alakját, arcát, maszkját sikerült rögzíteni, megragadni, leleplezni?- A filológia még nagyon sok mindenben adós a Faludy-életmű értékelése tekintetében, többek között abban is, hogy még nem tett kísérletet arra, hogy a sokarcú alkotói énjét alaposan feltérképezze: a lírikusét, aki maszkot öltve hol Villon, hol pedig Michelangelo, Arnaut Daniel, Heine, Li Ho vagy mások hangján szól hozzánk, a fordítóét, aki a nyelvek és kultúrák között kimeríthetetlen tér-idő utazásra invitál bennünket; a Rotterdami Erasmus lapjaiból megelevenedő eszmetörténészét, a bravúros filológusét, akit a Test és lélek monumentális fordításkötethez írott jegyzetekből ismerhetünk meg, és aki iskolapéldáját nyújtja a kritikus, analitikus és analogikus gondolkodásmódnak, az Irodalmi Újságot főszerkesztő 105
