Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 5. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT OTTLIK GÉZA - "Ejtőernyősök és szarvasgomba-vadászok" : Kövér Györggyel beszélget Ménesi Gábor
- Felmerül bennem a kérdés, mennyire fakadt a helyi körülményekből és viszonyokból az eseménysorozat, vagy a vérvádper másutt is megtörténhetett volna?- Igen, másutt is megtörténhetett volna, de egy sor olyan körülmény adódott a kapitali- zálódás folyamatában, amely Eszlárt különösen „kedvező" tereppé tette a dráma lejátszódására. Kiderült, hogy olyan szélsőségesen egyenlőtlen vagyoni megoszlás jellemzi a falut, amilyen még abban a szabolcsi régióban is ritka. Felfigyelhetünk egy hangadó református taksás nemes csoportra, amelynek nincs igazán vagyona, de hozzászokott ahhoz, hogy beleszóljon az események alakításába, és nem tud erről lemondani, sőt új lehetőségeket keres. A korabeli választójogban ugyanis létezett egy régi jogon választó társaság, amely a nemesi származás miatt maradt választó, nem a vagyoni cenzus alapján. Kiderül az is, hogy Eszláron a regálé- és földbérlet révén a jobbágyfelszabadítás után dinamikus zsidó népességgyarapodás következik be. A falu földbirtokosai közül a Bánffyak és a Wesselényiek földjeiket bérletbe adják zsidó bérlőknek, egyikük be is költözik a Bánffy udvarházba, ily módon szimbolikusan teret foglalnak. Mindemellett egyéb konfliktusok is felszínre törnek (az iskolaügy kérdése, az állandóan fenyegető árvízveszély, lelkésszel való nézeteltérések stb.), így Eszláron kialakul egy olyan konfliktuskezelési mechanizmus, amit akkor is életbe léptetnek, amikor Solymosi Eszter eltűnési ügyéből előbb megyei, majd országos és nemzetközi botrány kerekedik. Nem lett volna belőle ekkora botrány, ha a vármegye tiszaeszlári illetőségű országgyűlési képviselője, Ónody Géza nem hozza szóba az országgyűlésben, és a sajtó nem kattan rá. Nem véletlen tehát, hogy Eszláron lett ekkora az ügy, de sohasem kavart volna ekkora vihart csak Eszláron, ha nincs a vármegye, illetve a szerveződőben lévő antiszemita mozgalom.- Milyen fogadtatása, utóélete volt a tiszaeszlári pernek helyi és országos szinten?- A bíróság felmentette a vádlottakat, a helybéli zsidók többsége - Scharf Józsefet és Móricot leszámítva - a per után visszaköltözött Eszlárra, és évtizedekig ott éltek a korábbi szimbiózisban a keresztényekkel. Farkas Gábor bíró, aki kulcsszerepet játszott az ügy gerjesztésében, Ferenc Józseftől végül azért kapott kitüntetést 1884-ben, mert megbékítette a falubelieket, és nem került sor semmilyen atrocitásra. A per országos visszhangja ismert, a felmentő ítélet zavargásokhoz vezetett, különösen olyan területeken, ahol szintén voltak „játékmesterek", akik a helyi konfliktusokat gerjesztették vagy felerősítették. A könyv utolsó részében kilépek a mikrotörténeti megközelítésből, és az ügyet országos és nemzetközi kontextusban vizsgálom. Megnézem, hogy a nyíregyházi tárgyalás főszereplői hogyan viszonyultak az említett konfliktusokhoz akár a megyében, akár az ország különböző pontjain, ahová kisugárzott az ügy. A történet mögött meghúzódik a nemzetközi antiszemita mozgalom, amely ebben az időszakban két kongresszust is tart Németországban. A magyarországi antiszemiták nemcsak rezonőrök voltak a nemzetközi mozgalomban, hanem maguk is aktívan részt vettek a kongresszusokon. Ónody Géza magával vitte Drezdába Solymosi Eszter utólag festett portréját, amely szimbolikusan a pulpitus fölött lógott a német és az osztrák császár képe mellett. A politikai antiszemitizmus, amely az eszlári ügy felkarolásából merítette az energiáját, nagyon hamar lehanyatlott, nemzetközi és hazai szinten egyaránt. A magyarországi antiszemiták két tábora, a negyvennyolcasok és a hatvanhetesek szembekerültek egymással, már az 1887-es választásokon sem tudtak igazán komoly szerepet játszani.- Hogyan élt tovább az ügy a huszadik században, illetve hogyan látja történészként jelenlétét napjaink politikai diskurzusában?- Eredetileg terveztem még egy fejezetet Tiszaeszlár emlékezete címmel, de így is olyan vastag lett a könyv, hogy jobbnak láttam egy rövidebb epilógussal zárni. Minden megoldatlan ügy arra ingerli az utókort, hogy időről időre elővegye. Nyilván vannak olyanok 99
