Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 5. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT OTTLIK GÉZA - "Ejtőernyősök és szarvasgomba-vadászok" : Kövér Györggyel beszélget Ménesi Gábor
átszűrve hallom az eszlári szöveget. Hamar rájöttem, hogy mindaz, amiről a kihallgatott tanúk és vádlottak beszélnek, a konkrét ügy, Solymosi Eszter eltűnése szempontjából kevésbé használható, de amit közben elmondanak magukról, alapja lehet egy részletes társadalomtörténeti vizsgálatnak. Nemcsak az ösztönzött, hogy a perrel kapcsolatos iratanyagot nem dolgozta fel senki, hanem az is, hogy akik eddig Eszlárral foglalkoztak, nem nézték meg a falut magát. Nagy kihívást jelentett számomra, hogy egyetlen kísérletben érvényesítsem a narratív történész és a társadalomtudományos történész nézőpontját, vagyis a perrel kapcsolatos iratanyag mögé helyezzem mindazt, amit egy falumonográfiában rekonstruálni lehet. Sok kétségem volt, hogy meg tudom-e csinálni egyáltalán - nyolc év alatt volt időm a kételkedésre de ha az ember ráakad egy ilyen témára, akkor az nem ereszti el.- Könyvében nyilvánvalóan nem ad választ arra a kérdésre, hogy mi történt valójában Solymosi Eszterrel, viszont a per körülményei jó alkalmat teremtettek arra, hogy „a 19. századvégi magyar társadalmat elemi működése közben" megmutassa. Úgy tűnik tehát, hogy a tiszaeszlári per csupán ürügyként szolgált, a valódi cél az ottani mikrovilág alapos feltárása volt. Az első kötetegység részletesen tárgyalja a falu elhelyezkedését, társadalmi összetételét, majd a lokális konfliktusokra fókuszál, azt követően pedig a főszereplők (az Ónodyak, Lichtmann Mór és fiai, a Farkas család, Papp József, a Solymosiak és Scharfék) portréját rajzolja meg. Néhány ecsetvonással felvázolná a 19. századi Eszlár panorámáját?- A tárgyalás jegyzőkönyve kimondta, hogy nem tudjuk, mi történt Solymosi Eszterrel, és én sem jutottam más következtetésre. Már korábban is szembesültem azzal, hogy a magyar társadalomtörténet meglehetősen elitista maradt, tehát elsősorban a társadalom elit csoportjaival foglalkozik. Az eszlári ügy azonban alkalmat teremtett arra, hogy a társadalomtörténész leszálljon az elitista magas lóról, és a mikrotörténeti megközelítés szintjén vizsgálja meg a helyi társadalom mély rétegét, nem statikus keresztmetszeti állapotában, hanem működése közben. Ennek megfelelően a tiszaeszlári társadalom történetét - a jobbágyfelszabadítást megelőző 1840-es évektől az 1880-as évekig terjedő időszakra fókuszálva - egyrészt szerkezeti metszetek alapján, másrészt pedig a különböző csoportok és egyének dinamikája alapján próbáltam megragadni. A könyv egyik része a társadalmi összeütközésekkel foglalkozik; arra voltam kíváncsi, hogy milyen ellentétek alakultak ki ebben a közegben, és hogyan kezelték a felszínre törő konfliktusokat. Van egy fejezet, amely kifejezetten családtörténettel foglalkozik, olyan családok történetével, akik szerepet játszottak a perben. De nem a perben betöltött szerepüket próbálom elsősorban bemutatni, hanem úgy tekintek rájuk, mint egy átlagos családra. Találunk köztük helyi birtokos nemest, Ónody Gézát; Farkas Gábor taksás nemes családból jön, 1882-83-ban a helyi bíró funkcióját tölti be; Papp József jobbágy-paraszti sorból érkezik, de ő lesz a legvagyonosabb telkes gazda; Scharf József szegény zsidó katonaviselt suszter, templomszolga a helyi izraelita fiókhitközségben, majd az egyik vádlott lesz, fia, Móric pedig a vád hamis tanújaként tűnik fel. Ezenkívül egyéni portrékat írok azokról - performereknek nevezem őket a könyvben -, akik úgymond „csinálják" a pert. Eredetileg úgy képzeltem, hogy az említett szereplők és családjaik perbeli megnyilvánulásait beépítve rajzolom meg a falu társadalomtörténeti hátterét, de aztán rájöttem, hogy ez önmagában nem elég. Ebben az értelemben - és most nem bántónak veszem az ürügy szót - többről van szó, mintha a per csak ürügye lenne a társadalomtörténeti vizsgálatnak, mert a per nélkül ezeket nem tudtam volna megcsinálni. Végső soron azt kutattam - erre utaltam a könyv címével is hogy a strukturális metszetekből, a mobilitásból, a családtörténetekből és portrékból kibontakozva milyen drámai folyamatokat eredményez Tiszaeszláron a kapitalizmus kialakulása. 98
