Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 5. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT OTTLIK GÉZA - "Ejtőernyősök és szarvasgomba-vadászok" : Kövér Györggyel beszélget Ménesi Gábor
- Igen, bár a társadalomtudományos alapozottságú történetírás, amit a hatvanas-hetvenes években új történetírásként emlegettek, azt hangoztatta, hogy ha a különböző társadalomtudományok módszertanával közelítünk a történeti forrásanyaghoz, akkor ezáltal egy új, a korábbinál sokkal teljesebb képet kaphatunk. Úgy képzelték - és ebben a totális történelem programja érvényesült -, hogy ha más és más látószögből reflektorozzák meg ugyanazt az anyagot, abból összeáll egy egységes kép. Csakhogy a különböző társadalomtudományok módszertana más irányba fejlődött, aminek következtében nem formálódhatott egységes, totális történelemkép, sőt helyette - ahogy az Annales-iskola egyik kritikusa írta a nyolcvanas évek közepén - a történelem „darabokra" hullását figyelhettük meg. Manapság nem illik hangoztatni a totális történelem programját, de azok, akik ebben hisznek, továbbra is azt vallják - és ezzel egyet is értek -, hogy a programról nem lehet lemondani, még akkor sem, ha tudjuk, hogy nem elérhető, ideaként mégis ott kell lebegnie a történész szeme előtt. Többek meggyőződése, hogy ha nem lehet megvalósítani nagyban, próbáljuk meg kicsiben, mikrotörténeti megközelítésben, s ily módon talán megragadható a totalitás. A Losonczy Gézáról szóló könyvemet - mi tagadás, kissé provokatív céllal - totális biográfiának neveztem, nem politikai biográfiának. Abból indultam ki, hogy egy politikus életét nem lehet csupán egyetlen oldalról, adott esetben politikai szemszögből megközelíteni. Ugyanezt vallottam az Eszlárral kapcsolatos dolgozatomban is. Ami felvetése első részét illeti, mindig volt bennem hajlandóság arra - ezt nevezhetjük kalandor természetnek is -, hogy más tudományok területére tévedjek. Természetesen az ember laikus marad mind a kórbonctanban, mind a büntetőeljárásban, vagy egyéb tudományágakban, de törekednie kell arra, hogy olyan nézőpontból is megértse a problémát, amely nem a szűkebben vett, döntően politikatörténeti felfogású történettudomány látószöge.- Ami pályája alakulását illeti, kezdettől fogva a társadalomtörténet, illetve később a gazdaságtörténet, azon belül pedig elsősorban a bank- és pénzügytörténet érdekelte. Hogyan került az említett területek vonzásába?- Eredetileg orosz társadalomtörténettel foglalkoztam egyetemista koromban, amit elsősorban debreceni tanáraim, Niederhauser Emil és Menyhárt Lajos ösztönzésére kezdtem művelni. Történelem-orosz szakos voltam, és megpróbáltam ezt a két adottságot összekapcsolni. Társadalomtudományi tájékozódásomat - szintén a debreceni egyetemen - más tanáraim is befolyásolták, elsősorban Orosz István és Ránki György. Nyilván az is szerepet játszott ebben, hogy engem a politikatörténet kevésbé vonzott. Bár első dolgozatomat Az egypártrendszer kialakulása a Szovjetunióban címen írtam, voltak olyan élményeim, melyek hatására hamar eltávolodtam a politikatörténettől és visszatértem a 19. századhoz. Az egyetem elvégzése után egy évig tanárkodtam szülővárosomban, Hajdúböszörményben, ahová gimnáziumba is jártam, majd Ránki György szerzett nekem egy állást a Közgáz (az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) Gazdaságtörténeti Tanszékén. Berend T. Iván volt a tanszékvezető, aki elfogadta, hogy az érdeklődésem alapvetően társadalomtörténeti, de természetesen hozzátette, hogy itt gazdaságtörténetet kell tanítani, és abban is művelődni kell. Erre nem mondhattam nemet, így újabb irányban tapogatóztam, amely azonban nem volt ellentétben az eredeti társadalomtörténeti indíttatással. Röviddel ezután lehetőséget kaptam egy Magyar história-kötet megírására - ez volt az én autodidakta szakmai önképzésem. Közben rájöttem arra, hogy Magyarországon nem ír senki banktörténetet, és úgy éreztem, ez olyan terület, ahonnan az egész 19. századi magyar gazdasági fejlődés megragadható, a bankárokon és a hitelrendszerek működésén keresztül a társadalomtörténet is belátható. Volt olyan kollégám, aki utólag azt mondta, bizonyára tudtam, hogy bankreform van készülőben Magyarországon, és jó érzékkel startoltam rá erre a témára. Ez olyannyira nem volt igaz, hogy amikor a nyolcvanas évek 93
