Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 5. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT OTTLIK GÉZA - Simoncsics Péter: Vászolyi Erik 77 éve : Avagy mit tehet egy finnugrista az ausztrál bennszülöttekért?

fekete, esetleg jalapala. Kűri körülbelül 'házastárs', férj vagy feleség; kurityara lehet férjezett' vagy 'nős'. Bajos lenne lefordítani e nyelvre azt, hogy ember, lat. homo sapiens, ném. Mensch, mert ez a fogalom eredetileg ismeretlen volt és tulajdonképpen nincs rá szó; ha nagyon muszáj, talán anangu lenne használható, ami fordítható úgy, hogy személy, egyén, egyed, illető, csakhogy a pityantyatyara nómenklatúra szerint az ember és az állatvilág egyéb tagjai között nincs különbség, és ilyen alapon anangu bármely állatfajta egyedeit is jelölheti (egy kutya például valóban lehet családtag, és közelebbről egy ember nagybátyja, unokaöccse, ángyikája vagy öreganyja).

A családi és rokonsági terminológia minden nyelvben igen kiterjedt és árnyalt, hiszen az őslakos ezen a közösségi hálózaton belül élt és halt, és ami ezen kívül állt, az idegen világ volt számára. Rokonsági fokozatok szövevénye szabályozta egész életüket, ezen múlt minden joguk és kötelezettségük a napi élelemelosztástól kezdve a családalapításig, gyermeknevelésig, aggkorig, mindhalálig" (i. m. 160.1).

E szociális háttérhez viszonyítva válik érdekessé igazán az „anyósnyelv" jelensége, amit a nyelvi tabu egyik megnyilvánulásaként jellemez Vászolyi: „Az anyósnyelv, úgy látszik, Ausztrália valamennyi nyelvközösségében létezett, de különféle változatokban. Általános szabálynak tűnik, hogy anyós és veje érintkezését szigorú előírások korlátozzák, ezzel elejét véve súrlódásnak, vitának. Tilos kettejüknek nemcsak beszédbe bocsátkozniok, de egymást megközelíteniök, sőt egymásra nézniök is. Látó-/hallótávolságon belül kötelesek vagy lesütni a szemük, vagy másfele nézni; ha nagyobb távolságból észreveszi egyike a másikát, nagy ívben ki kell térniök egymás elől. [...] Ha a tabu alá eső személyek közölni akarnak valamit a másikkal, akkor egy harmadik, semleges félnek kell elmondaniok, amit óhajtanak, de ilyenkor is vigyázva, és a normális közbeszéd helyett az ún. anyósnyelvet használva. Ez utóbbi nem érinti a hangrendszert vagy a nyelvtant, a szókincset viszont annál inkább. A gyirbalban például a guwal jelenti azt, hogy 'nyelv, beszéd', viszont külön neve van az anyósnyelvnek: nyalnguj (Dixon 1972: 32-34.). A kettő szókészlete merőben különbözik, mert (1) nincs egyetlen közös szavuk sem, és (2) az anyósnyelv szókincse mintegy negyedannyi, mint a guwal szókészlete, tehát amíg az utóbbiban mondjuk négy szinonima van valamire, az előbbiben csupán egyetlen szó felel meg neki, és annak is egészen más a hangteste" (i. m. 34. L). íme egy ún. primitív közösség hosszú időn át leszűrt tapasztalata a társas létben eleve kódolt konfliktusok kezelésére, amit - ha megkérdeznének - lelkesen javasolnék itthon - a családinál szélesebb keretekben - a társadalmat megosztó konfliktusok megelőzésére.

Az ausztráliai nyelvek névmásrendszerében általános az inkluzív-exkluzív megkülönböztetés, amely a nyelv társaslelki beágyazottságának a mienktől eltérő finomszerkezetére világít rá. „Az inkluzivitás és exkluzivitás egyértelműen egy beszédpartnerre vagy megszólított személyre vonatkozik, akit a beszélő vagy bevesz, vagy kizár azoknak soraiból, akikre a mi vonatkozik. Néhány wunambal példa: a ngalangyin azt jelenti, hogy 'idevalósi, helybeli vagyok'; az egyes szám első személyre a nga- előtoldalék utal. Többes szám első személyű inkluzív változata ngaralangyin, magyarul 'mi mind idevalósiak, helybeliek vagyunk (beleértve téged is, akihez beszélek)'. Többes szám első személyű exkluzív alakja nyaralangyin, magyarul 'mi mind idevalósiak, helybeliek vagyunk (kivéve téged, akihez beszélek)'. A többes számból tovább képzett duális inkluzív ngaralangyinmija, magyarul 'mindketten (te meg én) idevalósiak vagyunk'. Ezzel szemben a duális exkluzív nyara-langyinmija azt jelenti, hogy 'mi ketten (már ti. ő meg én) idevalósiak vagyunk (de te nem)" (i. m. 96. L). Hasonló distinkciók léteznek a magyar egyes rokon nyelveiben is, s éppen az egyik permi nyelvben, az udmurtban (votjákban) is (Kozmács István személyes közlése). Továbbá: még a nyolcvanas évek elején, a Magyar Nyelv 1983-as évfolyamának egyik számában megjelent írásában Tálos Endre kollégánk hívta föl a figyelmet valami hasonló megkülönböztetésre, ami a minket vs. bennünket, titeket vs. benneteket oppozíciók- ban lelhető föl.

Mutatóba hadd hozzak ide még néhány példát a pidzsin és a kreol nyelvek köréből, mert ezek olyan folyamatokra mutatnak rá, amelyeket népek (és nyelvek) gyors helyvál89