Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 5. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT OTTLIK GÉZA - Simoncsics Péter: Vászolyi Erik 77 éve : Avagy mit tehet egy finnugrista az ausztrál bennszülöttekért?
toztatása hozhat magával (mint a megélhetésért folytatott küzdelemben gyakori nomadi- zálás, kereskedelem, gyarmatosítás). A belőlük levonható tanulság túlmutat az ausztráliai nyelvek világán, és útmutatóként szolgálhat a mi közelebbi (magyar) vagy távolabbi (finnugor/uráli), méginkább a legtávolabbi (preuráli) nyelvi múltunk rekonstrukciójához. Idézem a pidzsin (és kreol) meghatározását a könyv végén található, Terts István összeállította műszó-jegyzékből: „pidzsin (egyes vélemények szerint a business English 'üzleti angol nyelv' Kínában eltorzult alakjából) - keveréknyelv. Amennyiben a beszélők következő nemzedékei már anyanyelvként használják, akkor kreolizálódik (l. kreol)." „Az átvételek fonetikai képe a pidzsin kialakításába belejátszó bennszülött nyelv(ek) fonemikájától függ. A Torres-szorosban léteznek ilyen szavak, mint solwata, sanbis, skras, pising, pinis, pain, diswei (< angol salt water, sand beach, scratch, fishing, finish, find, this way), amiből rögtön kiderül, hogy a helyi (inkább melanéziai, mint ausztráliai) bennszülött nyelvek ismernek szibilánsokat és tűrik a szókezdő mássalhangzótorlódást, de labiodentális réshangjai nincsenek. Ugyanezek a szavak a Fitzroy folyó mentén - ahol a walmatyari a leginkább elterjedt ausztráliai nyelv, és ez nyomja rá fonetikai bélyegét az ottani pidzsinre - így hangzanak: tyalwata, tyinbity, kirityi, pitying, pinity, pajn, ditywej. Egy rakás szó az angol gyermeknyelvből került a pidzsinbe: dedi 'apa', mami 'anya', putyiket 'macska', pigipigi 'disznó', papidog 'kutya' stb. (ugyanakkor nem ismerik a father, mother, cat, dog, pig szót). Ez a szóréteg annak a tévhiedelemnek révén került atyáskodó angolok ajkáról a pidzsinbe, hogy a bennszülöttek értelmi fogyatékosok, s ezért csak a gyermeknyelvet értik" (i. m. 66.1.). Az ausztráliai kriol (mert ott a kreolnak ez a variánsa a használatos műszó) mindhárom jelentős régiója Eszak-Ausztráliában található (a Torres-szoros, Darwin és a Fitzroy folyó vidéke), ott ahol a kontinens őslakói legközelebb vannak a szomszédos Ázsia és Óceánia sűrűn lakott szigetvilágához (Indonéziához, Új-Guineához), s rajtuk keresztül a nagyvilághoz, ahol tehát az idegenekkel való közlekedés szükségessé tette közlekedő nyelvek, különféle pidzsin változatok használatát, amelyek nemzedékek múltán anyanyelvekké lettek. „A kriol becsét kétségtelenül megnövelte, hogy az 1980-as években írott nyelv rangjára emelkedett, és a Biblián kívül számos egyéb, nem csak vallásos nyomtatvány nyelve lett. Ilyen minőségben a Fitzroy folyótól a Torres-szorosig bevonult a népiskolába, sőt ipariskolákba is; mi több, az Australian Broadcasting Corporation rendszeres kriol rádió- és tv-műsorokat sugároz egy igen lelkes közönségnek szerte Ausztrália távoli, északi végein. Egy új évezred hajnalán a kriol diadalútja egyre tart: lényegesen többen beszélik anyanyelvként vagy második nyelvként, mint bármely más ausztráliai nyelvet, népszerűségével pedig sem a bennszülött nyelvek, sem az angol nem mérkőzhet" (i. m. 68. L). Érdemes erre a jelenségre fölfigyelni, különösen nekünk, magyaroknak, akik nemzeti hagyományunkból, történelmi tapasztalatunkból, meg talán - ahogy Montesquieu gondolta - földrajzi-éghajlati helyzetünkből következően is, hajlamosak vagyunk magunkra gondolva „nemzethalálon" borongani, és olyanokként, akik a finnugor/uráli nyelvészet keretei között szocializálódtunk, féltjük - többnyire nem ok nélkül - egyes rokon nyelveinket a kihalástól. Ezért esik jól hallanunk arról, hogy nyelvek nemcsak kivesznek, de születnek - még napjainkban is. * Vászolyi Erik kalandokkal teljes nyelvészeti odisszeája szerencsés véget ért az ezredforduló körüli években: éspedig azzal, hogy komi gyűjtésének vaskos kötetei megjelentek idehaza magyarul és angolul, sőt Komiföldön oroszul is, ausztráliai tanulmányainak summája pedig a magyarországi nyelvészet horizontját tágítja. Nyelvészeti munkássága a globális nyelvészet keretében értékelhető igazán, amelynek úttörői között találunk magyarokat, mint Lotz Jánost, Décsy Gyulát, a magyar nyelvészethez (és műveltséghez) sok szálon kötődő Robert Austerlitzet - mind olyanokat, akik Vászolyihoz hasonlóan 90
