Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 1. szám - Füzi László: Megérkezés : IV. rész
követően Kecskeméten nem kapott állást, Somogy megyében, Tabon tanított nyugdíjazásáig. Németh Lászlóval való kapcsolata a hatvanas években állandósult, 1973 nyarán Sajkodon felolvasónője volt, de nemcsak az, hanem ápolója, társalkodónője is. Németh Lászlóval folytatott levelezését a Forrás ban közölte, ahogyan a Domahidy Andrással folytatott levelezését is. Barátnőjével, Lukács Magdával, Kerényi Károly feleségével nagy levelezést folytatott, ez három dossziéban a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban található meg.5 Orosz László (1925) tanár, irodalomtörténész, az Eötvös Collegiumban tanult, írásai 1947-től jelennek meg, első írásai a Válasz ban jelentek meg. 1948-ban került Kecskemétre, 1956-os szerepvállalása következtében letartóztatták, internálták, 1958- ban állás nélkül volt, 1959-től adminisztrátorként dolgozott, 1961-től iskolai könyvtárosként és tanárként tevékenykedett, 1976-ban a Katona József Múzeumba került, 1978-tól 1986-ig, nyugalomba vonulásáig ismét tanított. Orosz László alakja tanárként és tudósként hozzánőtt a városhoz, lrodalomtörténészi tevékenységét itt nem ismertethetem, monográfiát írt Katona Józsefről és Berzsenyi Dánielről, számos klasszikus szerző műveit rendezte sajtó alá, s Katona József több munkájának a kritikai kiadását, így a Bánk bánéi is elkészítette. Szekér Endre (1935) tanár, irodalomtörténész, szerkesztő. 1960-tól tanított a Katona József Gimnáziumban, a Forrásnak indulásától, 1969-től volt a főszerkesztő-helyettese, negyven éven keresztül. Legfőbb célja az irodalom megélésére irányult, irodalomszere- tete legendás, ahogy tanári tevékenységéhez is számos legendás története kapcsolódik. Monográfiát írt Benedek Marcellről és Buda Ferencről, több tanulmánykötete jelent meg, köztük a Márai Sándor írásaival foglalkozó tanulmányait összegyűjtő kötet. 14. Eger hátterét, a várost körülvevő tájat és a megyét alig ismertük. Ott alig utaztunk, ha utaztunk, akkor inkább hazamentünk, de a tájat nem ismertük meg. Egyszer-kétszer felmásztunk az Egedre, amikor Ági terhes volt, s akkor is, amikor már Zsófi megszületett, párszor kimentünk a felsőtárkányi tóhoz, mintha a tizenkilencedik századba léptünk volna vissza, olyan csendes és elhagyatott volt, az egyik oldalán egy valódi kúriával. Egyszer a hegyi úton mentünk át Egerből Miskolcra, s két hétig, vagy talán tovább is, naponta jártunk Novajra, amikor Ági ásatást vezetett ott. Bács-Kiskunt az első itt töltött évek után jobban megismertük, mint FFeves megyét. Azzal, hogy Ági Félegyházára került régésznek, a Félegyháza környéki világ lett az ő területe. Amikor Petőfiszálláson ásott, akkor az egész család átköltözött Félegyházára, ekkor ismertem meg a nyüzsgő alföldi népéletet, már a modernizáció időszakában, ha lehet ezt így mondani. Félegyházán este nyolc 5 Orosz László: Katona Piroska (1913-2003). Forrás, 2003.11.126. 27
