Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 4. szám - Háy János - Lovasi András: A kéz
ÁPOLÓNŐ: DÁVID: ÁPOLÓNŐ: DÁVID: ÁPOLÓNŐ: DÁVID: ÁPOLÓNŐ: DÁVID: ÁPOLÓNŐ: Ez ilyen hippiduma. Nem? De nem azért. Azt akarják, hogy olyan legyek, amilyen nem vagyok, amilyenek ők. Hogy fogadjam el a hatalmaskodásukat, hogy amikor majd felnövök, én is hatalmaskodjak. De én nem tudok olyan lenni. Ha más vagy, az rendbontás, az szabályszegés, az intő és utolsó figyelmeztetés. És hiába írom meg ötösre a dolgozatot, akkor is négyes, vagy még rosszabb. Pedig matek. Hogyhogy matek? Hogy számok vannak benne, nem lehet úgy, mint irodalomból, hogy nem tetszik, amit írtál, egyes. Itt nem lehet ilyet, mert számok. De hiába jó a végeredmény, akkor azt mondja, hogy lestem, ezért nem fogadja el a hármas meg az ötös feladatot. És ez azt jelenti, hogy hármas. Szeretsz itt lenni? Ide akartam jönni. A faluban olyan üresek az utcák, csak néhány kutya kóborol a lámpák alatt, meg amikor zár a kocsma, pár részeg. Néha jobb volna, ha itt is kevesebben. Nem tudom, arra még nem gondoltam, (lefekszik) csak arra, hogy jó, hogy sokan, hogy nem bámulnak a pofádba, hogy ki vagy, hogy nem figyelik ki minden mozdulatodat. Itt bárki lehet az ember. Legalábbis azt hiszi, mikor idejön, hogy bárki, aztán ha nem tartja be a szabályokat, akkor az van, ami veled. Elaludtál? (Zene: elindul egy kicsit álomba zuhanás, pszichedelikus hangszeres zene) DÁVID: El. Mindjárt el fogok. Jó, aludni, akkor ott vagyok, ahol lenni akarok, akkor olyan vagyok, amilyen lenni akarok. 18. jelenet (Alom, New York, lakás) (Zene: folytatódik az álomba zuhanás, hirtelen az elkent hangokból karakteresebb, intenzívebb gitárzene, abból bomlik ki a jelenet) (Dal, vagy csak zene: kicsit a kortárs zenére hajazva, meg a New York-i undergroundra, majd ilyen feszült akciófilmes motívumok, amikor jön a rendőrség) DÁVID: NEW YORK-i: DÁVID: NEW YORK-i: DÁVID: NEW YORK-i: Hi, nice to meet you! Hi! How are you? Fine, thanks. How is N.Y.? Very nice, and this party also very good! Your english is fine! 33