Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 4. szám - Háy János - Lovasi András: A kéz
BALÁZS: MATEKTANÁR: EMESE: MATEKTANÁR: EMESE: MATEKTANÁR: GÁBOR: MATEKTANÁR: GÁBOR: MATEKTANÁR: Ma már írtunk magyarból is. A magyardolgozat csak szórakozás. Addig se kell tanulni. De tanár úr!!! Mondom, papírt elő. Ki hiányzik? A Dávid, már megint a Dávid. Nem is szokott. Az mindegy, hogy tényleg szokott-e, de olyan fajta, mint aki szokott. Tanár úr, ő rosszul lett! Rosszul-rosszul? Azt hiszi, meg fogja úszni? De tanár úr, tényleg, én láttam rajta. Láttad? Mit láttad, hogy nem akarja megírni? Ismerem ezt a fajtát. Megúszni, mindent megúszni, az egész életet megúszni! De most nem hagyom annyiban, most megkapja, és kivágatom az iskolából, nem fog túljárni az eszemen egy szaros tizenhat éves... (Dühödtem elrohan, a rohanásban már a Matektanár erőszakdalának ritmusa és dallama van benne) 17. jelenet (Betegszoba) (Zene: folytatódik az erőszakdal zenéje, ajtócsapódások, cipőkopogás benne) (Dal: a Matektanár erőszakdala: senki nem ússza meg a feladatokat, rohadék kis pöcsök, túl akarnak járni a fejemen, de én nem engedem, kirúgatom a kis szemétládát. Beleénekel még Dávid és az Ápolónő: beteg, tényleg beteg, hagyja békén stb...) MATEKTANÁR: ÁPOLÓNŐ: MATEKTANÁR: ÁPOLÓNŐ: MATEKTANÁR: ÁPOLÓNŐ: MATEKTANÁR: ÁPOLÓNŐ: MATEKTANÁR: Hol van? Lefektettük. Hol van? (Nem engedi a tanárt beljebb) Mondom, hogy lefektettük. Hol van? Rosszul van, kapott gyógyszert és rögtön elaludt. Gyógyszert? Nem kell neki gyógyszer. Mert nincs semmi baja, csak dolgozatot nem akar... Álljon meg, hallja, álljon meg! Hagyja aludni! Hagyja! (Ellöki az ápolónőt) Én bemegyek, nekem ezt nem nyomja le a torkomon, a kurva anyját az összes naplopónak, mert az lesz belőlük, szar naplopó, mi lehetne más, aki már az iskolában ezt csinálja. (Matektanár beront, elkapja a gyereket, felrántja) MATEKTANÁR: Az élet rendje az, hogy néha fekszel De megfogsz gyógyulni ugye azért egyszer Elhazudni a valóságot nem lehet és mindjárt látod, hogy bünteti ezt egy jó közösség 31
