Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 3. szám - Sümegi György: "A legprogresszívebb szabadságot, bátorságot szeretném"

jellemző fontos momentumot tudott följegyezni a kecskeméti emlékeiből, így akár másnál is találkozhatnánk hasonlókkal.

Kassákék a sógorának, Uitz Bélának a rendelkezésére bocsátott Falus Elek- villa manzárdjában laktak. („Uitzék egy egész villát kaptak a művésztelepen, ha nehezen is fog menni, de úgy gondoljuk, néhány hónapig ellakhatunk velük egy épületben."3) „Kecskemétre az első postával elküldték utánam Balázs Bélának egy levelét", amelyben Balázs azt kéri, hogy „küldje meg nekem mindig a lapot". De Kassák „ezt a minden-lében-kanál-embert" elutasítja, kérését figyelembe se veszi, nem küldi neki A Tettet, amelynek nem szünetelt a szerkesztése, kiadása 1916 nyarán sem. Hiszen Kassák önéletrajzi regényében így említi ezt: „Egy nemzetközi szám kiadására készültünk. /.../ Az volt az indítványom, hogy valahogy demonstratív formában is jelét kell adni annak, hogy szolidárisnak érezzük magunkat a világ dolgozó embereivel. /.../ Többen elutaztunk Budapestről, sűrűn leveleztünk egymással4, akik otthon maradtak, vállalták a lap nyomdai rendezését." Ezután ismerteti az internaci- onális A Tett 16. száma5 tartalmát, és bőven idéz a bevezető írásából is. Mindebből egyértelműen kitűnik az a mögöttes információ, hogy a lap 16. és 17. számát Kassák Kecskemétről távszerkesztette, vagyis munkatársai segítségével levelek útján intézte a kéziratok és a lap nyomdai munkálatait.

Kecskeméti nyarát Kassák kétféleképpen dolgozta föl: előbb érzékletes és részletes leírásokban idézte meg önéletrajzi regényében, az Egy ember életében, majd évtizedek múltán, a 70-es évek elején bemutatta A Tett és a Ma históriáját összefoglalóan közlő kötetében, Az izmusok történetében. Ez utóbbiban elsősorban az irodalom- és művészettörténeti összefüggésekre esik a hangsúly, de az is megfigyelhető, hogy egyes részek stilizálva kerültek át az önéletrajzból a magyar avantgárd történetébe. Ilyen például a nemzetközi szám tartalmi meghatározása, amelyet az Egy ember életéből, első megfogalmazásából idézek ide: „A lap általános feltűnést keltett. Mi vagyunk az elsők, akik a háború alatt szimpátiával és megbecsüléssel szóhoz juttatjuk Magyarországon a szerbeket, oroszokat, franciákat, angolokat, olaszokat és a többi nemzeteket, akiknek kormányaik ugyanolyan halálos ellenségei Magyarországnak, mint amilyen halálos ellenségük őnekik a magyar kormány. "6 A lapbetiltás történelmi környezetének, politikai hátterének az árnyalására szinte megértőén még azt is hozzáteszi, hogy „háború volt, s már annak is a második, nehezebb felét szenvedtük. I ...I Mint szocialistának meg kellett értenem, hogy a bajba jutott kormányzat egyre élesebben és szigorúbban őrködik a »rend« fenntartása felett, és egyre drasztikusabb eszközökkel fojtja el a lappangó

3 Kassák Lajos: Egy ember élete. III. k. Magvető, Bp., 1966. 992-994. (Az önéletrajz első kiadása: 1927: 1-3., 1931: 4-6., 1935: 7-8.). Ezentúl: Kassák 1966.

4 Ezekből, sajnos, sem a Kassák Múzeum 2120 tételt számláló Kassák-levelezése, sem az Országos Széchényi Könyvtár nem őriz egyetlen darabot sem.

5 A Tett három utolsó számának megjelenése: 15. = 1916. július 1., 16. (nemzetközi) = 1916. augusztus 1., 17. (versszám) = 1916. szeptember 20.

6 Kassák 1966. 994-995. Ugyanez a fogalmazás múlt időbe helyezve: Kassák 1972. 195. Ez annyira fontos, alapvető közlendője lehetett Kassáknak, hogy a megelőző, A Tettről szóló fejezetben is leírja röviden, hogy az intemacionális számban az „ellenség művészeit" közölték.

82