Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 3. szám - Iványosi-Szabó Tibor: Kik voltak, mik voltak a kecskeméti tőzsérek?

A kereskedelem legalsó szintjén tevékenykedők érthetően különösebben nem növelhették egyénenként a város gazdasági hírnevét. A középső csoporton belül viszont ismételten feltűntek olyan személyek, akik hosszabb-rövidebb ideig közreműködtek nemcsak egy viszonylag széles körű árucsere, hanem a város életének középszinten történő szervezésében is. Ezek közül néhányan megtapasztalhatták a gazdasági-társadalmi emelkedést, mások pedig a kudarcot. Erre nem csak Kecskeméten találunk példát. A XVI. század végén, a Gyöngyösön élő Balázs deák szinte országos hírnévre tett szert.17 Az írás-olvasás ismerete, az átlagon felüli intellektus és tájékozottság komoly előnyt jelenthetett. Nem egy különleges eset tehát, hogy itt is kipróbálták az iskolázott fiatalok rátermettségüket. Kecskeméten két ilyen fiatalemberrel találkozunk. Bálint deák és István deák éveken át jelentős részt vállalt a város áruforgalmából. Bálint deák neve a kufárok 1667. évi lajstromában tűnik fel, ahol másfél tallér befizetését és egy forint tartozását rögzítették. A következő évben 4 forint fizetésére kötelezték. Ugyancsak ebben az évben a házasságot kötők között találjuk nevét, tehát minden bizonnyal még fiatalember volt. Néhány évvel később számottevő ingatlant örökölhetett, mert 1672-ben a gabonadézsmára kötelezettek sorában találjuk meg adatait. Eszerint 2 fertály [nyolc negyed] búzát, valamint három és fél negyed árpát adott le.18 Az 1673. évi főbírói számadáskönyv feljegyzése arról tanúskodik, hogy a város kocsmájának két teher, tehát két szekér, azaz 4 hordó bort adott el 60 forint értékben. Eszerint vagy számottevő szőlőt művelt meg, vagy - és ez a valószínűbb - borral is kereskedett.19 1675-ben 68 vadszám után adózott. Tehát ingatlanjai mellett jelentős ingó vagyona, állatállománya lehetett. Ez évben a rá kivetett adó összege 12 forint volt, és 10 negyed búzát és 12 negyed árpát adott le dézsmaként. Ezek alapján joggal sorolhatjuk a tisztes, jómódú, közepes vagyonnal rendelkező gazdák közé. 1677-ben másik két gazdatársával összefogva pert indítottak az egyik méneses gazda ellen, mivel az ágasegyházi telelőjükön lovaival a kaszálójukban súlyos károkat okozott. Minden bizonnyal ők ott szarvasmarhákat teleltettek. Tehát bár távolról sem a leggazdagabb, de feltétlenül a tekintélyes gazdák közé tartozott, és feltétlenül kapcsolata volt a marhatenyésztéssel és a szarvasmarhák értékesítésével. Ettől az évtől kezdve bevonták a város közéletébe is. Július 16-án a főbíró megbízatása alapján kamatoztatta a kereskedelemben szerzett ismereteit, kapcsolatait. „Balogh István, Dallos István, Bálint deák uraimék Budán Veselényi Pál urunk számára való vásárlásra kértenek fel aranyat 150..." Ugyancsak ebben az évben a magisztrátus megbízása alapján Oláh Jánossal vitte el gróf Erdődi Györgynek, a város egyik földesurának a summa adót és a szokásos ajándékokat. Minden bizonnyal ezek a szolgálatok szerezték meg számára az esküdtek bizalmát, és 1678/79. évre székbíróvá választották. Tehát azzal bízták meg, hogy ebben a gazdasági évben két társával együtt gondoskodjon a városi mészárszék zavartalan működtetéséről. Szerezzen be folyamatosan több száz vágómarhát, gondoskodjon a szükséges felszerelésekről, ellenőrizze a mészárosok munkáját, értékesítse a mészárszéken keletkezett különféle melléktermékeket. Különös balszerencséjére ez az év a város sok évszázados történetének talán legtragikusabb esztendeje volt: a város felét tűzvész pusztította el, egy súlyos pestisjárvány több száz ember életét követelte, és ezek mellett kuruc és francia csapatok zsarolták, rabolták hónapokon át a lakosságot. A hódoltság területén már az évtized elején teljesen összeomlott a közbiztonság. Ezért a vásártartás jogáról már két évvel korábban lemondott a város tanácsa. Munkája így az átlagosnál jóval nehezebbé vált, és a beszerzések alkalmával minden bizonnyal őt is súlyos csapások, károk

17 Feljegyzései a századvég gazdasági életének fontos dokumentumai. Szakály Ferenc: 1972.

18 A búzának huszad részét, a többi gabonának tizedét kellett a város számára beszolgáltatni.

19 A felhasznált levéltári anyag a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában található. IV. 1510. Kecskemét város adópénztára (később: 1510) i/ Főbírói számadások (később: i/) 1673.15.

49