Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 1. szám - Sándor Iván: Az éjszaka mélyén : 1914

A napos tiszt parancsai szerint kiürítik az épületet. Az ablakból figyeli, amint Ludendorff páncélozott kocsijába száll. A tisztek négyesével a kocsikon, a legénység teherautókon.

A napos tiszt rányitja az ajtót.

Köszönöm, főhadnagy úr, mondja, néhány perc múlva magam is indulok. Legénye az ajtóban.

Egy óra múlva távozunk, Walter.

Az őrmester tiszteleg.

A telefon-összeköttetés még működik.

Felhívja a szeretőjét Berlinben.

Hosszan zúg a vonal.

Oh, drágám, el nem tudod képzelni, mi van az utcákon. Mindenhol tüntetők. Katonák is vannak közöttük. Skandalum... Szeretném, ha velem lennél.

Eljön az ideje, drágám.

Rudolf, valóban mindennek vége?

Egy időre, drágám.

Oldaltáskájába helyezi az iratait.

Törődjön csak magával, Walter, mondja az őrmesternek. Váltson öltözéket. Pakoljon élelmet. Sok szerencsét.

Terepjáróján maga elé helyezi a térképet.

(Fejezet a Kalligram Kiadónál megjelenő regényből.)

7