Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 12. szám - Károlyi Júlia: Amikor a képzőművészet építészetté válik : Beszélgetés Kilian Leonard Daxszal

- Milyen hatások jegyében indult pályája a hetvenes évek elején?- Paul Klee volt az első, számomra sokat jelentő művész. A magyarok közül Breauer Marcell, aki azt gondolom, a magyar tanyavilág különböző faszerkezeti - tetőszerkezet, góré, szekér, parasztszékek - rendszereinek, tehát a tisztán fából szerkesztés technikájának formavilágát vitte magával Németországba, amivel ott sajátosan túlkomplikált fabútorokat hozott létre. A hamburgi akadémia műhelyeiben én is sokat kísérleteztem hasonlóan komplikált faszerkezetekkel ugyanazon inspirációs forrásból merítve, de egy idő után ezekről lemondtam, és a tömörebb fogalmazás irányába mozdultam el.- Hamburg kikötőváros, világváros. Volt ennek a nemzetköziségnek hatása a művészetére?- Hamburgban ismerkedtem meg részleteiben Peter Behrens munkásságával, és ismertem fel jelentőségét a XX. századi művészet számára. Behrens is festőművészként kezdte pályáját annak a hamburgi művészeti akadémiának az előd intézményében, ahol én is diák voltam. Később mégis építészként dolgozott Hessenben, a nagyherceg meghívására, abban a Hessen államban, amelyben én is múzeumot kaptam. (Kasseiben, a Volks és Raiffeisen Bankok Továbbképző Központjában a konstruktív technikai világ és a természeti formavilág elemeinek szintézisével foglalkozó kétszáz munkám került egy gyűjteménybe.) Behrens 1922-ben a bécsi képzőművészeti akadémia építész tanszékének vezetője lett. Abban a Kárpát-medencei városban, amely az Osztrák-Magyar Monarchia kulturális központja volt. Bécsben, tehát a mi kultúrkörünkben ekkor már a Neue Sachlichkeit - amit letisztult formáknak is lehetne fordítani - kibontakozott. Ebben a soknyelvű városban 1907-ben Adolf Loos, a polifonikus monarchia belső, tiszta hangját keresve, az Ornament und Verbrechen című esszéjében a modern építészet alapjait fogalmazta meg. Figyelemre méltó, hogy 1908-tól Peter Behrens berlini irodájában dolgoztak Walter Gropius, Mies van der Rohe és Le Corbusier, akik a modern építészet, dizájn és művészet alapjait tették le. Adolf Loos írását már 1908-ban, Berlinben is ismerték, Corbusier a következőket mondta róla: „an Homeric cleansing" („homéroszi tisztaság"). Walter Gropius maga pedig intenzív bécsi kapcsolatokat ápolt. Peter Behrens és Mies van der Rohe a modern építészetért, és azzal együtt a modern művészetért folyó küzdelem első csatájának első kudarcát is közösen szenvedte el, a hollandiai Kröller-Müller Múzeum tervezéséért folyó harcban. Szenzációs módon mindketten vitorlavászonból 1/1 méretben építették meg terveiket, de a megrendelő a hagyományos építészet mellett döntött. Amikor a hamburgi kikötőben sétálok, s látom az óceánjárókat, akkor - a festőművész Peter Behrensre kell gondolnom, aki Hamburgban hajótervezőként kezdte munkásságát, s onnan vitte magával a modem építészetbe a luxus-óceánjárók formavilágát és a balkonok vízszintesen strukturált korlátszerkezetét.

Szerintem a modem kialakulását illetően még feltárásra váró összefüggések vannak Bécs, Berlin és Hamburg között.

Mindenesetre a Kárpát-medencében egy olyan modern építészeti irány vette kezdetét, amely amerikai közvetítéssel az egész világon kiterjedt, és amit ma a távol-keleti és kínai nagyvárosok is önkéntesen, szabad akaratukból átvesznek. Magyarországon ezt az építészetet a mai napig megakadályozzák a beépítési tervek és az építészeti előírások módszereivel. A homlokzatvonal fogalmát valamikor a tűzoltólétra magassága miatt találták ki Németországban, ma pedig Magyarországon ezzel akadályozzák meg a modern építészet kialakulását és továbbfejlődését. Teljesen abszurd elképzelés, hogy az építészetnek valamilyen történelmi ponton meg kell állnia, és többé fejlődnie nem szabad. Számomra, budapesti-hamburgi festőművésznek és építésznek Peter Behrens példaképpé vált mint megújító, aki festőművészként alapjaiban megváltoztatta az építészet világát.

99