Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 12. szám - Tandori Dezső: Továbbra is az Egzisztancialitásról : (Ld. Egy úr)
Ők azok, maguk, tudok rájuk így gondolni, de tematizálatlanok is. Irgalmatlan egzisztencialitás? Mégis-van-megoldás? Választhatok. Ez a választás van. * X * Ezt a piacon is szerették: „Ha bármit csinálok, kibírhatatlan. Ha semmit se csinálok, nem kibírható." * X X Az életet, Kosztolányit stb. nem lehet megfejteni. De annyit fejtjük, fejtegetjük, hogy külön meg már nem is kell. Értsd: megfejteni. Megfelejteni. Elfelelejtek. Lassan névelők... nem, lassan névutók lesznek a német névelők, írtam F.-ről a cikkem mottójába, és egybeesnek, összeesnek az angol igeidők. Stb. Jaj, meghalt barátom, Géher professzor. Valahol meg kéne jelentetni a másfél flekket, verssel, ami elhangzott tőlem a sírjánál. Valaki felolvasta. Szépen - ah! - halt meg, mint mondják. De ilyen hamar? Mondják ezt is. Feleségem mamája rémesen halt meg. Igaz, 89 évesen. Akkor is. Azóta ez a rettenet tart fogva minket képzeletben. Ne így! írósdi: tessék, a közhelyek a közérthetősdik. Akkor hát? Ez a nem is kell már „meg", mindenre vonatkozik. A meghalás épp elég „meg" lesz. Borzadály, hogy meglesz. Tovább és tovább: tematikára tematika. Csupa tematika minden. Nem is egzisztencialitás! X- X * Rövidre - érzetre - forrva, félreütés, fogva. Érzetre fogva a dolgot, a gondolatot... már nem is kell mondanunk semmit. Fogd érzetre. Ezért nem szeretek telefonálni. Sok a „dumám". De akkor - írni? Na tessék. Abbahagyni az írósdit, még nem késő. Míg magam is... nem hányok tőle. Köveken ugrálni a patakon át. A patak - a kövek? Hérakleitosz víziszonya, írtam. Életemet így képzelem: érzet a gondolat. És nem kell sehova se mennem. De ez elképzelhetetlen. Semmim sehogy nem is képzelhetem. Ha egzisztencialitás. Mert az elképzelhetetlen. Firkálás, cirkálás. Dobálom el papírjaim. Mennyire mindig ugyanazt írtam, napra nap. A tematizálatlanok között kell bírni? A tematizálatlan magától adódik jól. Jól kéne aludni! Félek a vízszintestől. Rettegek. Rémálom az álom... vagyis az álom nem, az álom már jó. Addig. Utána. 20
