Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 11. szám - Balázs Géza: Ismeretlen nyelvi tájak

Balázs Géza

Ismeretlen nyelvi tájak

írásom a hazai folklorisztika és nyelvtudomány határán lévő tudományos terület, az antropológiai nyelvészet (európai és korábbi magyar terminológiával: etnolingvisztika) kutatási lehetőségeivel (szövegműfajok fölfedezése, szólások eredetének-értelmének megfejtése, érthetetlen szavak, szövegek magyarázata) foglalkozik, konkrét példák és további kutatási területek bemutatásával. Nem tűnik véletlennek, hogy ez a terület sokszor összefonódik a szemiotikával (jeltudománnyal), amelynek kétirányú kapcsolata van a folklorisztikával, nyelvtudománnyal. Részben ezek a tudományok szolgáltattak keretet hozzá (a nyelvtudomány jelölte ki a szemiotika helyét, adott módszereket), részben a szemiotika kitágította ezen tudományok kereteit (pl. etnoszemiotika, nyelvszemiotika).

1.

Az antropológiai nyelvész legnagyobb vágya, s ha megvalósul, öröme és teljesítménye, ha egy ismeretlen nyelvet fölfedezhet, leírhat. Wilhelm von Humboldtéi, az összehasonlító nyelvészet úttörőjétől napjainkig számos nyelvészt, etnológust hajtott a vágy, hogy így írja be nevét a tudománytörténetbe. De erre ma már aligha van lehetőség. Bár teljesen nem zárhatjuk ki azt, hogy ismeretlen nyelv bukkanjon fel a Földön. Maradnak a fel nem fedezett, le nem írt nyelvváltozatok (nyelvi jelenségek), és ezek bőven állnak rendelkezésünkre. Ide számíthatjuk az átalakulóban vagy lebomlóban lévő nyelveket is. Állítólag az Amazonas őserdeiben olykor fölfedeznek furcsa, ismeretlen nyelven beszélőket. Ám mindig kiderül, hogy csak a guaraninak, vagy más helyi nyelvnek a „leszakadt", „elkorcsosult", pidzsinizált változatáról van szó. Számos jelnyelv sincs még leírva. Ha új nyelveket nem is, jelnyelvet egészen biztosan lehet találni. így vagyunk az ún. titkos vagy titkosított nyelvekkel is. A kommunikáció rejtése, titkosítása etnolingvisztikai univerzálé, és ez a magyar nyelvben is él (Balázs 2008).

Nem kell, hogy az antropológiai nyelvészt az Amazonasig, esetleg Nepálba hajtsa a vágy fölfedezésekre, új nyelvi jelenségek leírására. Lehet, hogy elég, ha itthon néz körül. A magyar nyelvben.

Az etnográfiai ihletettségű antropológiai nyelvészet szemlélete, módszere alkalmas arra, hogy a ma megfigyelhető magyar nyelvi jelenségekben elfeledett jelenségekre bukkanjon. Erre hozok példákat tanulmányomban.

80