Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 10. szám - Schweiger, Hannes: Többnyelvű identitások : A "kultúrák között írók" díjazottjairól
és irodalmi életének, amiben élünk."6 A migrációs háttérrel rendelkező szerzők nem csak a migráció, az idegenség és a kultúrák közötti élet témájáról írnak. Felvetődik azonban a kérdés, hogy többnyelvűségük esetleg mégis megkülön- bözteti-e szövegeiket olyan szerzők szövegeitől, akik német nyelven nőttek fel. A „kultúrák között írók" díj antológiáinak szövegei tematikusán szinte mindig foglalkoznak a többnyelvűséggel, azonban csak a legritkább esetben válik a több- nyelvűség formális tekintetben produktívvá, és alig hagy nyomot a szövegeken. A kultúrák közötti élet és írás, és ennek a kulturális és nyelvi identitásra gyakorolt hatásai tematikusán szinte mindig megjelennek a szövegekben, gondoljunk csak Dimitré Dinev, Güler Alkan vagy Grace M. Latigo szövegeire, hogy csak néhány példát említsünk a best of 10 összeállításaiból.7 Alma Hadzibeganovic, Anna Kim és Alxandra Moskovchuk nyelvileg reflektált és önreflexív szövegei inkább kivételt jelentenek a „kultúrák között írók" díj nyertesei között. Rájuk a játékos, és stílusában csaknem az osztrák avantgárdra és a Wiener Gruppéra emlékeztető nyelvhasználat jellemző. A nyelvvel való játék nem csak szabadságot, hanem „egyfajta biztonságot" is ad, mondja Alexandra Moskovchuk. „Még ha hibázom is, a legtöbb esetben tudatosan teszem azt."8 Különösen Hadzibeganovic keresztez szövegeiben több nyelvet és nyelvi síkot, és kiaknázva a több nyelv összekapcsolásából adódó kreatív lehetőségeket, új nyelvi és gondolati tereket nyit meg. „Fesztelenül alkot neologizmusokat, szétszed, eltorzít és átalakít, szétdarabol és összeilleszt"9, és néha az anyanyelvéből ültet át szólásokat németre, amin a német nyelvű olvasók fennakadnak, figyelmessé válva ezáltal a nyelvek közötti összefüggésekre - az összefüggések eredetét a szerzőnő anyanyelvének ismerete hiányában persze nemigen tudják közelebbről meghatározni. Hogy a többnyelvűség nem csak idegen szavak nyilvánvaló jelenlétében mutatkozhat meg, azt legjobban Sandra Vlasta mutatja meg Anna Kim 2004-es Die Bilderspurja ('A képnyom') kapcsán, ami - ugyan németül íródott - a többnyelvűséget azonban nemcsak tematizálja, hanem nyelvileg és formálisan is feldolgozza.10 Még ha a többnyelvűség a „kultúrák között írók" díjazottjainak szövegeiben csak ritkán jelenik is meg formális síkon, a szerzők önmeghatározásában és az írás folyamatában fontos szerepe van. Az irodalmi díj antológiái bepillantást nyújtanak a szerzők műhelyébe, ugyanis a műveiken kívül interjúkat is olvashatunk velük, amikben az írás folyamatáról és a nyelvváltásnak az alkotásra gyakorolt hatásáról számolnak be. Gyakran van szó ezekben a beszélgetésekben azokról a kreatív lehetőségekről, amiket az új nyelvre való áttérés nyújt. Elsősorban a megnövekedett nyelvi figyelmet említik a szerzők, ami az idegen nyelven tör6 Uo., 8. o. 7 Stippinger: best of 10. 8 „»Schreiben ist genauso lebensnotwendig wie Atmen.« Alexandra Wassilewna Moskovchuk im Gespräch.” In: Christa Stippinger (szerk.): sprachsprünge. anthologie. das buch zum literaturpreis „schreiben zwischen den kulturen” 2004. Wien: edition exil, 2004, 159-169. o„ idézet 166f. 9 Stippinger: best of 10, 240. o. 10 Sandra Vlasta: „Muttersprache, Vatersprache, Bildersprache - Mehrsprachigkeit und familiäre »Sprachbande« im Kontext von Migration in Anna Kims Die Bilderspur". In: Yearbook Germanistik in Ireland: (Wahl-)Verwandtschaften 2 (2007), 29-46. o. 150
