Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 9. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT KÁLNOKY LÁSZLÓ - D. Magyari Imre: A magyarországi cigány irodalom (hiánya) a reprezentatív irodalomtörténetekben

Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Modem Magyar Irodalom Tanszékének dok- toranduszaként Pemyész Anita foglalkozik komolyan a cigány irodalommal, több értékes, fontos tanulmányt is megjelentetve már

.4

AZ AKADÉMIAI IRODALOMTÖRTÉNET ■ Az 1964 és 1966 között megjelent hatkötetes nagy mű, A magyar irodalom története5 (a borító szomorú színéről kapott becenevén a Spenót, aminek főzését Aczél György gondos főszakácsként, vagy inkább konyhafőnökként kísérte aggódó figyelemmel) készülésének idején még nem volt miről írni, hisz a cigány szerzők csak a hatvanas évek második felében kezdtek itt-ott publikálni - bár jelentkezésüknek voltak régebbi, tizenkilencedik századi előzményei, Ipolysági Balogh Jancsi

6 „nemzeti zenekar igazgató" imádságfordításai (1850) és Nagyidai Sztojka Ferenc versei, átültetései (1890). A negyedik kötetben, amelyik az 1849-1905 közötti szakaszt tárgyalta, Németh G. Béla megemlíti7 (ifj. Hegedűs Sándor, Sajó Sándor és legifjabb Szász Károly nem különösebben illusztris társaságában) József királyi herceget, de csupán azt példázandó, hogy a 20. század elejétől már nem tekintettek valakit csak azért költőnek, írónak, mert az 1836 és 1952 közt működő, többek közt Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály alapította, de addigra már tekintélyét vesztett Kisfaludy Társaság tagjává választották. Hogy József magyar királyi herceg, osztrák főherceg (1833-1905), a Magyarországért, Pest fejlődéséért oly sokat tett József nádor fia igényelte-e korától s az utókortól, hogy írónak, költőnek tekintsék, nem tudhatjuk, de arra talán - ha nem is ebben a fejezetben (Hírlapok, folyóiratok és irodalmi társaságok az utolsó századnegyedben) - lehetett volna utalni, hogy érdeklődött a cigányok iránt, írt nyelvükről és kultúrájukról.

Az akadémiai irodalomtörténet folytatásának8 négy kötete (a Sóska) az 1945 és 1975 közötti időszakot tekinti át. Az 1981-es Irodalmi élet és irodalomkritika című első kötetnek a hetvenes évek folyóiratait bemutató része - Szabolcsi Miklós munkája - nem tud az először 1975 és 1977 között megjelent, Choli Daróczi József szerkesztette Rom Som című lapról. A költészet című kettős kötetben Kis Pintér Imre a 995-996. oldalakon röviden szól Bari Károlyról, de csak róla. Kis Pintér Bari líráját „a lírai ént végletes és tartalmilag egymásnak ellentmondó - önfelfokozó és önmegsemmisítő - gesztusokkal" felruházó, „a nyelv fokozott expresszivitását" követelő beállítottság „(k)ülönlegesen egyéni" változatának tartja. Népiességét még Sinka Istvánénál is archaikusabbnak véli, mondván, „verseiben egy évezredes szóbeliségben létező hagyomány - a cigányságé - fogalmazza meg önmagát magyarul, s európaian. Teljesítményét így nemcsak egzotikuma minősíti, hanem éppen ez a nagy ívű érzelmi feszültség: élmény és forma evidencia és elidegenítés között." Kis Pintér bizonyos, az egyenes közlésből fakadó veszélyt is érez Bari lírájában - erről s az előzőekről még lesz szó a költő lírájának részletes tárgyalásakor. A prózáról szóló rész 1259. oldalán szó esik - szintén Kis Pintér Imrének köszönhetően - Lakatos Menyhértről, mint aki regényével, a Füstös képekkel „új valóságterületek felfedezésének az eleven izgalmát hozta", bár „korántsem

4 Pernyész Anita: A cigány irodalom létezéséről. Amaro Drom. 2010. június. 40-42. o.; uő.: Identitás(keresés) Lakatos Menyhért Füstös képek című regényében. Forrás. 2011. 3. sz.

5 Sőtér István (főszerk.): A magyar irodalom története. 1-6. kötet. Budapest, 1964-1966, Akadémiai.

6 Másutt vizsgálandó, a többségi társadalom és a kisebbség viszonyát érintő (vagy inkább pregnánsan mutató) kérdés, hogy a zenészek miért becézett keresztnévvel (Dankó Pista, Patikárus Ferkó, Rigó Jancsi stb.) szerepelnek a legtöbbször.

7 Sőtér i. m., 4. kötet, 589. o.

8 Béládi Miklós-Rónay László (szerk.): A magyar irodalom története 1945-1975. I-IV. kötet. Budapest, 1981-1990, Akadémiai.

93