Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 12. szám - Vajna Gyöngyi: Marsall László két versének értelmezése
A szorzás és transzponálás műveleteit hasonlóképpen elvégezve a C és D mátrixokon, megkapjuk a második szakasz második felének szómátrixát. C= cn = közepe c12 = önmaga 2 = fehér yCn = madár D= 'dn = márványcsíra dn = láthatatlan d2[ = magja d22 = sirály CD7 közepe ■ márványcsíra + önmaga ■ magja madár ■ márványcsíra + fehér ■ magja közepe ■ láthatatlan + önmaga ■ sirály madár ■ láthatatlan + fehér ■ sirály A vers keletkezése tehát pontos matematikai műveletekhez kötött. Úgy tűnik, a szavak egymás mellé kerülése determinált. Am éppen ilyen logikus úton képződhetett volna meg egy teljesen más vers az adott szómátrixokból, a szorzótényezők felcserélésével. A vers első szakaszának mátrixaiból képzett BA szorzat transzponálja a következő konstrukciót adja: ^ füst ■ száll + szó • mész füst ■ forr + szó ■ szék ' BAr = szó ■ száll + ár ■ mész szó ■ forr + ár ■ szék További variációs lehetőségeket ad a mátrixszorzaton belül elvégzett műveletek tagjainak és tényezőinek sorrendje. Ha a vers első szakaszának szómátrixából az első elemet vizsgáljuk, a következő variációkat kaphatjuk: Az eredeti elem: Variációk: füst száll szó forr szó forr füst száll száll füst szó forr szó forr száll füst füst száll forr szó forr szó füst száll száll füst forr szó forr szó száll füst Jól mutatja ez a példa, hogyan jön létre számtalan variáció egy determinált közegben, és hogyan dolgozik az alkotói szabadság egy zárt és szabályozott rendszerben. A szavak többféle összevegyítése mellett fontos az elemek közti kapcsolatok vizsgálata. Az első szakasz kezdő szómátrixainak elemei egyszótagú szavak. 1. füst száll szó forr 2. szó száll ár forr 3. füst mész szó szék 4. szómész - árszék Ezeknek az egységeknek az összetartozását matematikai alapokra is helyezhetjük. Ha figyelembe vesszük a szavak közötti jelöletlen műveleteket, akkor azt kapjuk, hogy mindegyik elemben az első és második szó, illetve a harmadik és negyedik szó szorosan összetartozik. (A köztük lévő művelet szorzás, ami erősebb a második és harmadik szó közti összeadásnál, pl. füst ■ száll+szó • forr.) Ám ezek a viszonyok csak a matematika nyelvén bírnak jelentéssel, hisz a versben jelöletlenek maradnak. Ha a szavakat és „szószorzatokat" megvizsgáljuk, akkor szinte végtelen azoknak a kapcsolatoknak a száma, mely hangalak vagy jelentés alapján, illetve a keltett asszociációk révén egybefűzik ezeket az elemeket. Csak néhány példa: madár - sirály - fehér, közepe - magja, szó - láthatatlan, mész -fehér, szó - szék - száll, füst -forr -fehér stb. S bár a vers szinte végtelen számú interpretációt tesz lehetővé, a szövegben ott van a Marsall által elgondolt 92
