Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7-8. szám - Sági Norberta - Rigó Róbert: Az oral history lehetőségei az oktatásban

e történelemnek maguk is formálói."10 Szintén lényeges érv ez az elbeszélt történelem mellett, így a diákok megérthetik, hogy a történelem nem egy elvont, távoli tudomány, hanem a mindannyiunk által megélt múlt leírásának és megértésének a tudománya, mindannyiunk közös ügye.

Az elbeszélt történelem arra is kiváló eszköz, hogy bebizonyítsa a múlt értelmezésének különféle lehetőségeit. Például könnyen találhatunk ma még olyan interjúalanyokat, akik a szocialista rendszerre pozitívan, és olyanokat is, akik negatívan emlékeznek vissza. Az ilyen interjúk feldolgozásával és értelmezésével megvilágíthatjuk a rendszer előnyös és hátrányos oldalait, és talán a diákokban is több marad meg a korszak jellegzetes vonásairól, mint a hagyományos frontális, eseménytörténet oktatásával.

Az oral history mellett szóló fontos érv lehet az is, hogy a diákok viszonylag egyszerű módon is végezhetnek aktív, feltáró feladatot, középiskolában, felsőoktatásban önálló kutatást is. Szakdolgozatokban, különféle tanulmányi versenyek dolgozataiban kiváló kutatási módszert jelenthet az oral history.11

E módszer alkalmazásával a diákok jobban megérthetik nagyszüleik, rokonaik, az idősebb emberek gondolkodásmódját, világnézetét is. Több hallgató megemlítette, hogy az interjú készítése során olyan dolgokat mesélt el neki a nagymamája, a rokona, amit korábban nem említett, és a kapcsolatuk elmélyítésében fontos volt az életútinterjú elkészítése. Másik gyakori tapasztalat a hallgatók részéről, hogy olyan emberi magatartásokkal, életszemlélettel ismerkedtek meg, ami az ő gondolkodásmódjukra is hatással volt, és bizonyos dolgokról megváltozott az álláspontjuk az interjú elkészítésének köszönhetően.12 Az interjú készítőjének, a diáknak önállóan fel kell vennie a kapcsolatot egy általa ismert vagy kevésbé ismert személlyel, fel kell készülnie az interjúra, meg kell tanulnia az

10 Vértesi: 172.

11 Például a 2011-es Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) történelemből egyik pályamunka témának „A lengyel-magyar kapcsolatok egy fejezete, egy eseménye, egy jelensége, vagy motívuma 1918-1989 között" adták. Az egyik kecskeméti diák a jakabszállási termelőszövetkezet lengyel kapcsolatát vizsgálta a nyolcvanas években, amikor rendszeresen érkeztek a településre lengyel munkások különféle mezőgazdasági idénymunkákra, s mellette kölcsönösen a kulturális kapcsolatokat is ápolták. A diák a szűkös levéltári források mellett a szövetkezet akkori vezetőivel és a résztvevőkkel interjúkat készített a kapcsolat feltárása érdekében, és igen színvonalas dolgozatot írt a témában, ami jelentősen hozzájárult eredményes szerepléséhez is.

12 Miután megkérdeztük a főiskolás hallgatókat, hogy milyen hozadékai és nehézségei voltak az életútinterjú készítésének, sokféle szempontot megfogalmaztak. Az egyik főiskolai hallgató kiemelte, hogy számára azért volt hasznos életútinterjút készíteni, mert: „rádöbbenti az embert, hogy milyen nehéz is az életben felnőttként boldogulni, megteremteni azt, amire a családnak szüksége van". Egy másik hallgató azt emelte ki, hogy számára az interjú készítését követően világosodott meg, hogy mennyivel köny- nyebben tud boldogulni az ember, ha tanul, és rájött, hogy „a környezet, a család milyen sokat tud segíteni az emberen". Az egyik hallgató azt emelte ki, hogy az interjúalanya számára nagyon sokat jelentett a vallás, és ez nyitottabbá tette őt is a vallás felé. A következő hallgató így vélekedett: „nagyon sokat tanultam az interjúalanyomtól, aki egy nagyon kedves szorgos, értelmes asszony, aki elmesélte nekem az ő világát, tanácsokat adott az életről, a házasságról és a gyermeknevelésről. Ez a nő a semmiből küzdötte fel magát, és számomra a legnagyobb tanulság az volt, hogy nem kell úgy születni, hogy már valaki, úgy kell élni és dolgozni, hogy valaki légy." Egy hallgató a következő tanulságot írta le: „egy nálam idősebb ember életfelfogása nagyban megváltoztatta néhány dologban a szemléletem. Rámutatott arra, hogy az életben a céljainkat leginkább tanulással, akaraterővel és kitartással érhetjük el. Bármilyen nehéz helyzetbe legyen is az ember, meg lehet találni a kiutat, a viszonylag jó megoldást." Szintén érdekes tapasztalat, hogy általában az interjúalanyok is szívesen fogadják a velük interjút készítő diákokat, mert „ő is örült neki, hogy valakinek elmesélheti az életét. Másolatot is kért a munkámról, hogy eltehesse magának, és majd annak idején továbbadja az unokáinak, hogy a családfás könyvbe bekerülhessen az ő életútja is." Egy másik hallgató azt emelte ki, hogy érdekes volt számára más társadalmi réteg helyzetébe is bepillantást nyerni az interjúkészítés során.

247