Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7-8. szám - Havadi Gergő - Majtényi György: Haverok, buli, Politikai Bizottság: Vendéglátás, éjszakai élet és luxus a szocializmusban

zászlóshajói ekkor már azok a luxusszállodák voltak, amelyek a nyugati vendégeket csalogatták az országba. Ide összpontosították mindazt a pénzt és szakértelmet, ami a korban mozgósítható volt.

Még az ötvenes években megalkották a vendéglátó egységek hierarchiáját: osztályon felüli üzemek, első osztályba sorolhatók, másod-, harmad-, illetve negyedosztályúak.59 A szállodáknál az osztályon felüli szállók fölé még egy kategóriát emeltek: a luxusszállókét.60 Ezeket követték az A, a B és a C osztályú szállodák. Schnitta Sámuel kézikönyvében a következőképpen összegezte a luxusszálló jellemzőit: „A luxus-szálló típusát világviszonylatban is a budapesti Gellért-szálló fejezi ki. Palotaszerű, oszlopos homlokzat, hatalmas szárnyépületekkel, erkélyes szobák, impozáns főbejárat, felette a járda szegélyéig érő esővédő üvegtetővel, kocsifelhajtó, előtte autó parkírozóhely.'' Külön figyelmet szentelt az apróbb kényelmi, dekorációs elemeknek: „A főbejárat előtt süllyesztett lábszőnyeg, a szállodába vezető bejárati lépcsőn megfelelő színű szőnyeg, gyakran a főbejárat mindkét oldalán örökzöldfák, mindez együtt adja a szállodának a luxusjelleget. "61 Az elegáns szállodákban a lakosztályokat jellemzően antik bútorokkal rendezték be, a szobák általában modern berendezést kaptak.

A hatvanas években a Gellért mellett a Royal számított Budapest, és egyúttal Magyarország legelőkelőbb szállodájának, elegáns éttermeiben a pincérek ezüsttálcákon kaszinótojást, kaviárt hordtak körbe.62 A forradalom alatt az épület kiégett, a tető beomlott. Már 1957-ben bejelentették a szállodaipar vezetői a Royal felújítását; az elegáns szálloda átadásával az 1958-as brüsszeli világkiállítás valutával fizető vendégeit akarták Magyarországra vonzani. A munkálatok azonban meglehetősen lassan haladtak. A Royal átépítése végül 1961-re fejeződött be, az épület helyreállítása és átalakítása összesen száznegyvenmillió forintba került. Ahogy Kalmár-Maron György, a Royal egykori főportása meséli, vendégek már a nyitás előtt is érkeztek: „Augusztus 21-ére tették a nyitást, és 20-án este a pécsi KISZ-bizottságtól egy pár érkezett, hogy ők mára rendelték a szobát, természetesen senki nem igazolta vissza, de ők itt vannak!, és valami elképesztő arroganciával elintézték, hogy bekerüljenek a Royalba, ami csak másnap nyitott meg. "63

A Royalnak volt első és másodosztályú étterme, a vendégek kiülhettek a pálmakertbe ötórai teára, volt boxos söröző, a Royal kávéháznak saját cukrászdája, és működött mellette a mozi, s esténként megnyitotta kapuit az éjszakai bár.64 Hasonlóan elegáns hely volt a Béke Szálló. A hotel cukrászdájában a régi Zsolnay porcelán kávéfőző géppel főzték a feketét, és kis csipketerítős, kerek asztalok mellett kávézhattak a vendégek. A szállóban emellett szintén volt éjszakai bár, első osztályú étterem, söröző, borospince és vadászterem. Híres volt az elegáns kupolaterem, amelynek a teteje gombnyomásra nyílt ki, s tiszta nyári éjszakákon a hold és a csillagok fényében mulathattak a vendégek. Ahogy Meskál Tibor emlékszik, ahogy máshol, úgy a Békében „sem volt szokatlan az egyenruha, mert az egyenruha hordása abban az időben kötelező, sőt szinte divat volt"65.

A kifejezetten a nyugati vendégeknek megépített első szálloda 1967-ben a Szilágyi Erzsébet fasori Budapest Szálló volt, majd a Budapest építészetébe üstökösként berobbanó és a város arculatát maradandóan átszabó Finta József tervei alapján megkezdődött a

59 Schnitta 1965: 16.

60 Schnitta 1965: 285-286.

61 Schnitta 1965: 285.

62 Augustin é. n.: 113-120.

63 Interjú Kalmár-Maron Györggyel. Budapest, 2009. március 11. (készítette: Majtényi György).

64 Interjú Meskál Tiborral. Budapest, 2009. november 27. (készítette: Majtényi György).

65 Interjú Meskál Tiborral. Budapest, 2009. november 20. (készítette: Majtényi György).

201