Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 7-8. szám - Havadi Gergő - Majtényi György: Haverok, buli, Politikai Bizottság: Vendéglátás, éjszakai élet és luxus a szocializmusban
Étek, ital, protokoll A korban a Gundel étterem bonyolította le a párt és a kormány protokolláris rendezvényeit. Az étterem a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Minisztertanács, az Elnöki Tanács, az Országgyűlési Iroda és a Külügyminisztérium protokollosztályaitól vehetett fel rendeléseket. E rendezvényeket többnyire az étterem elegáns különtermeiben tartották, esetenként az Országház épületében vagy a Külügyminisztérium Vendégházában, de a Gundel gárdája főzött és szolgált fel a követségek, kereskedelmi kirendeltségek fogadásain, az április 4-ei, május 1-jei ünnepségeken, a színházakban rendezett díszelőadásokon és a különvonaton, hajón, vadászatokon szervezett fogadásokon is. A forradalom napjaiban a Gundel személyzetének egy részét a Parlamentbe rendelték, hogy ők lássák el élelemmel az épületben rekedt elvtársakat.33 A fogadások alkalmával különleges ételeket kóstolhattak az újsütetű politikusok. „A főúri csemegének számító fekete és vörös kaviárt akkor kezdtük ízelgetni, s be kell vallanom, kezdetben nem valami sokra becsültük. A különböző füstölt halakat sem. A vörösre főtt rákoktól pedig egyenesen megborzongtunk. Vas Zoltáné az érdem, hogy megtanított bennünket, hogyan kell a rák farkát kihúzni, a lábait, az ollóit letörölgetni, vörös páncéljától megtisztítani, s az előbukkanó hófehér húsát elfogyasztani. Nem kevés tiszteletet ébresztett a fácánkakassült sem, mely eredeti tolldíszében, szinte felrepülésre készen, ékeskedett a húsostálcák közepén"34 - idézi fel könyvében a parlamenti fogadásokról őrzött kulináris emlékeit Kállai Gyula. Somogyi László, aki az ötvenes években a Gundelben dolgozott, meséli e fogadások szereplőiről: „Általában normálisak voltak, akitől tartani kellett nagyon, az Farkas Mihály volt, ő egykettőre elintézte az embernek, hogy bevonultassák katonának, szóval óvatosak voltunk. Tőlünk ugyan senkit nem vittek el, de ennek biztos volt valami alapja. ”35 „A [kiemelt] fogadások a belső Gobelin teremben voltak, ahová csak a KB-tagok mehetnek be" - emlékezik Pár Gyula mesterszakács, egykori Gundel-konyhafőnök - (...). Én kimondottan a Brezsnyevre emlékszem, aki a magánéletben egy közvetlen emberke volt. Természetesen tolmácson keresztül [beszélgettünk], egy töltött báránycombból készült hidegtálat és gerincet mutattam be neki, és ahogy elmondtam mivel és hogyan [készítettük], hát ő azonnal megkóstolta és külön gratulált, hogy ez nagyon jó volt. "36 Károvits Tamás így idézi fel a protokollfogadásokon szerzett emlékeit: „Amikor odajöttek a nyugati nagykövetek, Losonczi elvtárs asztali fehéret kért, amit a közértben lehetett kapni, legolcsóbb borként, miközben ott voltak a minőségi borok. De akkor azt kellett neki kihozni. [...] Sőt, emlékszem a Benkei elvtárs, az akkori belügyminiszter37 egyszer kiborult, mert nem volt asztali fehérbor a fogadáson. O attól tartotta magát proletárnak, hogy a mosogatónőtől az igazgatóig mindenkivel kezet fogott, ő ettől volt demokrata. De közben a mosogatónő olyan rossz helyiségben dolgozott, hogy nem kapott levegőt, és amikor ez szóba került, hogy szükséges lenne oda egy ventilátorra, őazt mondta erre: »Nem, nincs rá pénz!«."38 A társas vadászatokat követő vacsorákon szintén a Gundel étterem személyzete szolgáltatta az ételt és az italt. Az egykor gundeles, később Hunguest Hotels vezérigazgatóhelyettes, Marton Károly felszolgált ezeken az eseményeken: „Gasztronómiai kommandónak 33 A jelentés tanúsága szerint két fő vett részt a forradalomban. Jelentés a Gundel étterem operatív helyzetéről. Budapest, 1961. június 8. ÁBTL 3.1.5. 0-20004/3. 9. 34 Kállai 1984: 271. 35 Interjú Somogyi Lászlóval. Budapest, 2009. március 18. 36 Pár Gyula-interjú (Havadi Gergő 2006-ban készítette). OHA 855. sz. 33. 37 Benkei András 1963 és 1980 között volt belügyminiszter. 38 Károvits Tamás-interjú (Havadi Gergő 2006-ban készítette). OHA 857. sz. 23. 197
