Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7-8. szám - Havadi Gergő - Majtényi György: Haverok, buli, Politikai Bizottság: Vendéglátás, éjszakai élet és luxus a szocializmusban

hívtak minket, nem ismertünk lehetetlent, volt, hogy egy szüreti mulatság alkalmával egy fél hegyoldalt elbontattak nekünk, csak hogy megoldjuk a szervírozást."39 Pár Gyula mesterszakács visszaemlékezése szerint 1972-ben Fidel Castro látogatásakor40, akárcsak egy titkos hadműveletben, személyzetével és felszerelésével együtt dzsippel, illetve katonai helikopterrel szállították ki a telki vadászházba, ahol a kubai kommunista vezér vendégeskedett.41 A vadászatokon sohasem az éppen elejtett vad került az asztalra. „Ott nem az volt, hogy na, majd lőnek valamit, és abból majd csinálunk valamit. Hanem itt legtöbbször, ha volt egy szarvaspástétom vagy vadsertéspástétom vagy fácángalantin vagy valami, akkor ezeket már a Gundelban elkészítettük (...) nem volt szabad, hogy golyó vagy sörét legyen az ételben, és ezért hálós fácánokat dolgoztunk föl, hogy ne legyen benne sörét - ez esztétikailag is, meg hát politikailag is kényes lett volna, és ezeket mind mi vittük, és csak ott fóltálaltuk." Előfordult, hogy a pártvagy állami vezetőket a Gundel személyzete külföldre is elkísérte42, és fogadásokat adott a vendéglátó ország vezetőinek tiszteletére, vagy csak azért, hogy biztosítsa a hazai konyha ízeit az egzotikus ételektől idegenkedő funkcionáriusok számára. Pár Gyula a hetvenes években magas rangú magyar delegációk kísérőjeként többször külföldre utazhatott, így ott lehetett Losonczi Pál néhány egzotikus afrikai útján is 43

A kötetlenebb hazai fogadások hangulatát képzett muzsikusokból verbuvált állandó cigányzenekar alapozta meg. A Gundel műsorainak pártszerűségét a népi ellenőrök elvileg folyamatosan ellenőrizték.44 A politikai elit sokáig kizárólag a cigány- és a népzenét kultiválta. Ezeket a zenekarokat akkor is finanszírozták, ha a fellépések ráfizetésesek voltak 45 A Gundelhez hasonló, kiemelt „osztályon felüli" éttermekben, így a Rózsadombban vagy a hármashatárhegyi vendéglőkben is állandó „népi" zenekarok játszottak. A munkáshatalom funkcionáriusainak több mint százéves prímás tradícióra visszatekintő családok sarjai húzták el kedvenc nótáikat - hasonló magas színvonalon, mint ahogy e családok korábbi generációi a háború előtti méltóságokat szórakoztatták.

39 Interjú Marton Károllyal (Budapest, 2008. november 6.).

40 Castro 1972. május 30. és június 6. között Kádár János meghívására Magyarországon vendégeskedett és egy vadászaton is részt vett. http://galeria.fn.hu/3/1176/ Utolsó lekérdezés: 2009. március 24.

41 Interjú Pár Gyulával. Készítette Havadi Gergő, OHA 2006. 855. sz. 31.; 33. A szöveg második felében az ő visszaemlékezéseivel részletesebben is foglalkozunk.

42 Jelentés a Gundel étterem operatív helyzetéről. Budapest, 1969. november 14. ÁBTL 0-20004/3. 9.

43 Interjú Pár Gyulával. Készítette Havadi Gergő, OHA 2006. 855. sz. 34—35.

44 Az ötvenes évek végétől a Gundel zenekart a korszak leismertebb prímásai vezették, a zenekari partitúrákat Rigó Gábor karmester válogatta. 1963-ban Ifj. Lakatos Tóni irányította az együttest. Apja, Lakatos Sándor mellett ő is azon kevés kiváltságos művész közé tartozott, akik huzamosabb ideig „hivatalos kiküldetésben" külföldön léphetett fel. Többek között Tokióban, a Mikádó lokálban is játszott zenekarával. A Gundelbe a zenészeket rendszerint az Országos Szórakoztató Központ (OSZK) közvetítette ki. Átlagosan, 1963-ban 72,50 forint átlagos órabérezésben részesültek, ami a korszakban (a borravalóval együtt) kiemelkedő egzisztenciát biztosított számukra. Jegyzőkönyv a Gundel étterem műsorellátás tárgyában lefolytatott vizsgálatról. Vizsgált időszak: 1962. január 1-től 1963. március 31-ig. MÓL XVII-2-a-13t-VI-94/II/1963. 189. d.

45 Jegyzőkönyv jelentése a Rózsadomb étterem zeneszolgáltatásáról: „Mivel az étteremben működő zenekar működtetése ráfizetéses, a vállalat részéről már felmerült az a gondolat, hogy csak szombat és vasárnap este szolgáltatnak zenét. Egyelőre azonban ez nem megoldható, mivel az IBUSZ rendszeresen külföldi csoportokat étkeztet az étteremben, akik magyar népi zenét kérnek." MÓL XVII-2-a-13t-VI-94/II/1963.189. d. 339.

198