Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 1. szám - Müller Rolf: Célkeresztben a Forrás: Kísérlet egy állambiztonsági történet rekonstrukciójára
lójában tudatta, hogy a botrány híre már elért a Német Szövetségi Köztársaságba, ahol „dicsérték bátor, merész hangvételét."41 A memorandum mellett megkezdődött a kimetszett Csoóri-cikk gépírásos változatának szamizdatszerű terjesztése a baráti társaságokban éppúgy, mint az egyetemi/főiskolai oktatók/hallgatók körében. 1980 októberében a főváros állambiztonsági felelősei regisztrálták, hogy a „Közgazdasági Egyetem hallgatói körében kézről kézre jár Csoóri Sándor »Nomád értelmiség« [sic] című, meg nem jelenhető cikke".42 Szegeden pedig a karácsonyi ünnepekhez közeledve a III/III. osztály- vezetője látogatást tett a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánjánál, hogy érdeklődjön a Móra Ferenc Kollégiumban megtartott Csoóri-est részleteiről, amin a jelenlévők a betiltás okaira voltak kíváncsiak. A találkozón még szóba került a hallgatók azon szándéka, hogy a „rázós" cikket a KISZ-faliújságra kitűzzék. Az egyetemi vezető azonban megnyugtatta beszélgetőpartnerét, hogy „a politikai meggyőzés eszközeivel sikerült véglegesen megoldani az esetleges negatív megnyilvánulásokra alkalmat adó kezdeményezést" 43 Az Egy nomád értelmiségi közlési szándéka - azon túl, hogy a szerző „bűnlajstromát" is gazdagította - utóéletével együtt minden bizonnyal nem kevés szerepet játszott abban, hogy 1980 végén a hatalom az ún. „első ellenzéki határozat" előkészítése során a mozgalommá szerveződő ellenséges-ellenzék meghatározó csoportjának „ismerte el" a Csoóri Sándor körül tömörülő írói-értelmiségi kört44. Ebből is következhetett, hogy a botrány kirobbanása után egy évvel, 1981. február 27-én a Belügyminisztérium belsőreakció-elhárítói még mindig a felső vezetés figyelmére méltónak ítélték, hogy a „kulturális területen kézről kézre jár [...] Csoóri Sándor Forrásbeli írásával és annak következményeivel összefüggő tiltakozó levél, negyven fő aláírásával."45 És ugyanígy jártak el 1981 végén az állambiztonság debreceni képviselői, akiknek a Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatója - „Horváth Imre" fedőnevű tmb. - beszámolt az indigóval másolt Csoori-esszé kollégiumi terjesztéséről.46 41 ÁBTL 2.7.1 NOIJ Bács-Kiskun-44. 1980. augusztus 27. Lásd még a jelentésből készített központi összefoglalót: Uo. Összefoglaló jelentések 199/7.1980. augusztus 28. 42 ÁBTL 2.7.1 NOIJ BRFK-165.1980. október 23. Lásd még a jelentésből készített központi összefoglalót: Uo. Összefoglaló jelentések 266/6. 1980. november 17. Ugyanerről tudósított még: Uo. BRFK-181. 1980. november 15., illetve az abból készített központi összefoglaló: Uo. Összefoglaló jelentések 266/6. 1980. november 17. 43 ÁBTL 3.1.5 0-19783/3. 99-100. Dán Istvánnak, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság III/III. Osztálya vezetőjének feljegyzése a JÄTE BTK dékánjával folytatott beszélgetésről. 1980. december 22. 44 MÓL 288. f. 5/815. ő. e. Az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának jelentése a belső ellenséges-ellenzéki, ellenzékieskedő csoportok tevékenységéről és a Politikai Bizottság határozata. 1980. december 9. Közli: Csizmadia: i. m. 105-118. Az ügyet a határozat előzményei között említi Pintér M. Lajos: Ellenzékben 1968-1987. Lakitelek, Antológia Kiadó, 2007. 37-38. 45 ÁBTL 2.7.1 NOIJ III/III-33. 1981. február 27. 46 ÁBTL 3.1.2 M-40856 37-38. „Horváth Imre" fedőnevű titkos megbízott jelentése 1981. november 26. Lásd az ebből készült napi jelentést: ÁBTL 2.7.1 NOIJ Hajdú-Bihar-42.1981. december 2. Lásd még ÁBTL 3.1.2 M-40856 40-42. „Horváth Imre" fedőnevű titkos megbízott jelentése. 1981. november 27. 88
