Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7-8. szám - Kovai Melinda: "Számlálatlan forró csókkal": Állambiztonsági megfigyelés a Kádár-korszak pszichiátriai kórrajzain

rutésére, elgépiesítésére törekedett (ideértve M. Gábor önmagával fenntartott kapcsolatát is), a Kádár-korszakban viszont az egyedül élő M. Gábor éppen az apparátus és „gépei" által teremt „emberi" kapcsolatot (ide értve talán önmagával fenntartott kapcsolatát is). Gábor és Gizella viszonya a fizikai kontaktus lehetőségének hiányában az apparátus technikai „segédeszközeivel" lehet erotikus: Gizella „valamilyen komplikált technikai idegjáték útján odavetíti magát" Gábor ágyába, a szexualitást, de általában véve az intimitást is az államvédelem technikai apparátusa teszi lehetővé, a pár „ultrarövid hullámú adón" keresztül beszél egymással, Gizella csak a rendőrség épületéből tud kapcsolatba lépni Gáborral és így tovább. Az apparátus azonban itt az intimitás olyan fokát tartja fenn folyamatosan, amely a hétköznapi, felnőtt emberi kapcsolatokban csak kivételes pillanatokban fordul elő. Gábor Gizella közvetítésével érzi, ha éhes, Gizella képes Gábor szemével látni, így járhatnak együtt moziba; munkaköréből adódóan Gizi „szeme" mindent lát, minden pillanatban ott van Gáborral, ismeri minden gondolatát, figyelmezteti, ha odaégeti a rántást, ha elfelejt szenet vásárolni télire, Gizella egyetlen pillanatra sem hagyja el, akit hivatali kötelességből figyelnie kell, és akit szeret. Az állambiztonsági megfigyelés a maga sajátos eszközeivel az intimitás rendkívüli formáit teszi lehetővé, másrészt azonban éppen ez a különös eszköztár akadályozza a szerelmespár „valódi" (fizikai) kapcsolatát.

M. Gábor esetében nem az állambiztonsági megfigyelés konstruálja meg célpontját (például reakciós, szabotőr, kém, „másként gondolkodó" stb. formájában), hanem éppen ellenkezőleg, a vélt vagy valós módon megfigyelt „azonosítja" a megfigyelőt: az ügynök előlép és özv. Kreybich Miklósné Goldberger Gizella néven bemutatkozik. A megfigyelt így a megfigyelő „nézőpontján" keresztül azonosítja saját magát - mint vőlegényt -, de nem mint politikai célpontot! M. Gábor történetében a „privát" az államvédelem női rendőr vezérőrnagyának (be nem teljesülő) vágya, M. Gábor pedig annyiban magánszemély, amennyiben az állam birtokolja a látás privilégiumát. Úgy tűnik, a pszichiátria éppen ezt a „mandinerből" létrehozott azonosságot nevezi meg betegségként, és az özv. Kreybich Miklósnéként azonosított állambiztonsági megfigyelőt kezeli tünetként. Az orvosok így foglalják össze az eddigieket:

„A 2 év óta magányosan élő beteget a Tanács egészségvédelmi osztálya utalja be, mivel lakásába nem enged be senkit a beteg, és éjjel »hangos zörejek« hallatszanak a lakásból. Adatok állnak a rendelkezésünkre, mely szerint 1956-ban paranoid schizophreniával kezelték a Balassa utcai klinikán. - Eszerint 52 éves kora körül kezdődött kóros psychés folyamat, melyet jelenleg tiszta tudat, jó orientatio mellett intensiv hanghallásos hallucinatiok, fantasztikus téveszmék, üldöztetéses, befolyásoltatásos vonatkoztatások jellemeznek. Intellectusa megtartott.

Dg. Schizophrenia paranoides."

Az állambiztonsági megfigyelés itt megmutatkozó sajátosságaiból adódóan özv. Kreybich Miklósné Goldberger Gizella személyazonosságára, valamit M. Gáborral való kapcsolatára az orvos és a beteg ugyanazt a kifejezést használja: „hallucináció". M. Gábor nézőpontjából Gizella hallucináció mivoltát az állambiztonság idézi elő és Gizi leszerelésével szűnne meg, a pszichiáterek szerint viszont M. Gábor elméje hozza létre „Gizellát" és az „állambiztonsági megfigyelést", ezért gyógyszerekkel kezelik. M. Gábor és Goldberger Gizella kapcsolata a páciens nézőpontjából illegális - az államvédelem által tiltott, a pszichiátria nézőpontjából viszont irreális, azaz normalitást sértő. M. Gábor kezelése a kapcsolat megszüntetésére irányul:

„22.23. Nyugodt, csendes, úgy mondja: »Gizi érdekes módon ritkábban jelentkezik, mint otthon«

12.27. a házasság Gizellával továbbra is »nagyon szerencsés dolog lenne«

1964.01.03.napok óta nem borotválkozott, állítja, hogy a szakállviselet régi vágya. Főorvosi rábeszélésre hajlandó megválni szakállától.

(...)

174