Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 1. szám - Müller Rolf: Célkeresztben a Forrás: Kísérlet egy állambiztonsági történet rekonstrukciójára
lesz. Lehet, hogy nem is fog megjelenni, vagy ha megjelenik, lehet, hogy az egész szerkesztőséget felrobbantják. Bővebben nem volt hajlandó nyilatkozni. Megállapítottuk, hogy a problémát Csoóri Sándor »Egy nomád értelmiség« [sic!] című írása okozta. Intézkedés: 1. A jelentés tartalmáról tájékoztattuk az MSZMP megyei bizottság titkárát. Jelzésünkre a már nyomdailag elkészült folyóiratot zárolták, és annak egy példányát az MSZMP Központi Bizottságához minősítésre felküldték. 2. A BM III/ III. Csoportfőnökséget tájékoztatjuk, a folyóirat egy példányát felterjesztjük."25 Hatvani reakcióját egy hálózati személyen keresztül figyelték, és a megszerzett információt továbbították a belügyi hírközpontba: „A Forrás főszerkesztője a februári szám megváltoztatása miatt úgy nyilatkozott, hogy ilyen körülmények miatt nem tud tovább dolgozni, inkább elmegy valahová újságírónak, mivel »nem akar mártír lenni«. Olyan véleményt nyilvánított, hogy a lapot a rendőrség állította le" - állt a február 21-i tájékoztatóban. Ugyanitt rögzítették Lezsák Sándor véleményét is: „»a nyomda párttitkárát leváltották, az ezen megsértődött és a Forrást ürügyül felhasználva a központi bizottsághoz fordult. Onnan szóltak a megyei pártbizottság illetékesének, hogy intézkedjen Csoóri ügyében. Szerinte »a pengével dolgozó nyomdászok jó néhány példányt eldugtak a cikkből.« Ebből ismerőse, Pócs Péter - a megyei Lapkiadó Vállalat grafikusa - szerezni is fog. Mint mondta: »akár merre jár, mindenütt elmondja az ügyet, kissé élezve is.«"26 Az utolsó mondat már jelezte, hogy a történet nem fog az értelmiségi morgo- lódások szintjén lezárulni. Nem ért véget, sőt innentől több szálon futott tovább. Egyrészt annak ellenére, hogy végül a politikailag kifogásolt írás nem jelent meg, az eset azonnal terítékre került a március elejei, személyesen a kulturális miniszter, Pozsgay Imre által vezényelt főszerkesztői értekezleten27, és Komidesz Mihály, a TKKO vezetője az „ellenzéki felfogású személyek" megélénkült közéleti aktivitásának lajstromba vételekor is külön kiemelte a Forrás-ügyet.28 Megyei szinten pedig megindult a pártfegyelmi eljárás Hatvani ellen, amelynek végén szigorú megrovásban részesítették.29 25 ÁBTL 2.7.1 Napi operatív információs jelentések (NOIJ) Bács-Kiskun-10.1980. február 5. Lásd még a jelentésből készült központi összefoglalót: Uo. Összefoglaló jelentések 31/3.1980. február 6. 26 ÁBTL 2.7.1 NOIJ Bács-Kiskun-13.1980. február 21. Lásd még a jelentésből készült központi összefoglalót: Uo. Összefoglaló jelentések 45/7. 1980. február 22. 27 Vörös László: i. m. 232-234. 28 MÓL 288. f. 36/1980/1. ő. e. Közli Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék (1968-1988). Dokumentumok. Budapest, T-Twins Kiadó, 1995.101-104. 29 Az 1980. március 18-i döntésről és előzményeiről lásd Hatvani: i. m. 35-36. A főszerkesztő a megrovás ellen fellebbezést nyújtott be. A Központi Ellenőrző Bizottságnak 1980. április 17-én megküldött levelében a fegyelmi bizottság kompetenciájának és elfogulatlanságának megkérdőjelezésén túl így fogalmaz: „Csoóri Sándor szóban forgó írása nem haladja meg azokat az eszmei-gondolati - következésképp politikai - dimenziókat, melyek a szerzőnek a Nomád napló című nagysikerű esszékötetében, valamint az e köteten kívül publikált más prózai írásaiban is tetten érhetők. Autentikus szövegelemzés során - szükség esetén külön szakértő bevonásával - mindez bizonyítható." Majd folytatja kifogásait: „Az MSZMP-nek a határozat kézbesítése után lezajlott XII. kongresszusa során - gondolván itt Kádár elvtárs referátumára csakúgy, mint a hozott határozatokra - újból megerősítést nyert az »önálló, alkotó gondolkodásra« való bátorítás, a »művészeti alkotó munka szabadságának [kiemelés az eredetiben]« garantálása. (Az idézőjelbe tett mondatrészek Kádár elvtárstól idézett megállapítások.) Nem tudok olyan záradékolásról, melynek alapján föltételezni lehetne, hogy a kongresszusnak az irodalmi-művészeti élettel kapcsolatos tézisei nem szó szerint értendők, illetve a tézisek 85
