Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 1. szám - Müller Rolf: Célkeresztben a Forrás: Kísérlet egy állambiztonsági történet rekonstrukciójára

előtti államvédelemnél kezdődött. Fehér 1976-tól egészen 1989-ig megyei rendőr- főkapitányként dolgozott.8

Az elhárítás legfelső parancsnokához tartozott egy állambiztonsági törzs, ide volt beosztva a központba küldött jelentéseket szerkesztő értékelő-tájékoztató tiszt és az operatív nyilvántartásért felelős előadó. Mint minden megyében, Bács-Kiskunban is a tevékenységnek két súlyponti területe volt, a kémelhárítás és a belső reakció elleni harc, ezekért a helyi III/IL, illetve a III/III. Osztály felelt. A folyóirat körüli történésekben a leginkább az utóbbi volt érdekelt, irányítását 1971-től Nagy Sándor látta el, aki a tapasztalt elhárító-gamitúrához tartozott, mivel pályakezdése az 1956-ot megelőző időszakra datálódott. Nagy 1978-ban egészségi állapota miatt nyugállományba került, ezért őt Egyed József váltotta. Az 1950 óta belügyi állományban, 1964-től pedig a megyei III/III-asoknál dolgozó Egyed majd 10 évig volt osztályvezető, 1987-es nyugdíjazását követően addigi helyettese, Balogh Bertalan követte a parancsnoki székben.9

Kisebb szervezeti formában, alosztályi, majd csoportszinten végezték munkájukat a vizsgálótisztek (III/l.), és ugyancsak csoportokba szervezték a megfigyelt személyek tevékenységének képi rögzítését, a lehallgatásokat és a titkos házkutatásokat végző operatív állományt (III/V.), valamint a postai küldeményeket ellenőrző beosztottakat (III/3). Külön hírszerzési egység (III/I.) Bács-Kiskunban nem működött, és a III/IV. (Katonai Elhárító) Csoportfőnökségnek sem volt képviselője (ez utóbbi a többi megyére is igaz volt, mivel a katonai elhárítás a honvédségi objektumokban foglalkoztatta operatív beosztottjait, a laktanyákon és egyéb bázisokon kívüli katonai jellegű elhárítást a helyi III/II. osztályok végezték). A megyei állambiztonság mindezeken kívül egy kirendeltséget tartott fenn a bajai kapitányságon.

Forrás-ügyek... egy kivétellel

A Forrás szinte megszületésének pillanatától kezdve, időről időre kivívta a helyi politikai körök rosszallását, sőt nemritkán a legfelsőbb kulturális vezetés által kiszabott büntetéseket is. A retorziók sora - már amennyire a fellelhető levéltári dokumentumokból és az egykori szereplők írásaiból rekonstruálható - az 1970. évi 5. számmal kezdődött, amikor is a lapban megjelent Fábián Gyula, a Művelődési Minisztérium Irodalmi Osztályának értékelése szerint „tartalmilag vitatható, hibás szemléletű" jegyzete (Aggódásaim), és részben ennek volt „köszönhető", hogy a lap nem válthatott át - ekkor még - kéthaviról a havi

8 Végh György személyi anyaga: ÁBTL 2.8.1 BM központi fogyaték 6189. Fehér Géza személyi anyaga: Uo. 14795. Neichel László személyi anyaga: Uo. 13316. Jenovai Lajosról: ÁBTL 1.11.1 53-6/7/1989. Kimutatás az állambiztonsági miniszterhelyettes hatáskörébe tartozó vezetők legfontosabb adatairól az 1989. május 25-i állapotnak megfelelően.

9 Egyed József személyi anyaga: ÁBTL 2.8.1 Bács-Kiskun megyei fogyaték 3740. Nagy Sándorra és Balogh Bertalanra vonatkozóan lásd az ún. állományparancsokat (ÁBTL 2.8.1). Köszönöm Simon István kollégámnak, hogy a megyei állambiztonsági szervezetre vonatkozó kutatásaival segítette munkámat.

81