Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 1. szám - Müller Rolf: Célkeresztben a Forrás: Kísérlet egy állambiztonsági történet rekonstrukciójára

megjelenésre.101972 márciusában a minisztérium elismerte a folyóirat olvasottságának és színvonalának folyamatos fejlődését, kiemelte annak erős szociográfiai profilját11, de a második fél év már nem a vállveregetésről szólt. Előbb a szeptem- beri/októberi számnak lett komoly következménye: Fábián László rövid utalást tett a cseh és a lengyel fiatalok rendszerellenes fellépéseire (Ifjúság, státusjelképek, ideálok), a terjesztést emiatt leállították, majd a főszerkesztőt, Varga Mihályt leváltották.12 Két hónap sem telt el, a 6. számban egy teljesen politikamentes közlemény váltotta ki a megyei vezetők haragját. Elég volt csak annyi, hogy a szerző gondolatfoszlányai között „október 23." és a „készülődj" szó egyszerre szerepelt (Papp Károlyné: Készülődés), ám végül a lap begyűjtéséig és a személyes felelősségre vonásig nem jutott el az ügy.13 1974 júliusában nem egy közölt írás, hanem egy felolvasóesten elhangzottak miatt fedték meg a fél éve kinevezett főszerkesztőt, Hatvani Dánielt. A fővárosi Eötvös Kollégiumban, a Forrás szellemi holdudvarát felvonultató rendezvényen Kunszabó Ferenc a gyermekek hazafiatlan nevelését tette szóvá, előadását ezért komoly kifogás érte.14 Egy évvel később Hatvaninak a minisztériumban kellett számot adni az 5-6-os szám Balogh Edgár Duna-völgyi párbeszédjét recenzáló írásáról (Odor László: Mit ér a kimondott gondolat?). Az Irodalmi Osztály vezetője, Tóth Gyula úgy értékelte, hogy az „túlságosan egyoldalúan közvetíti" a Romániában élő szerző gondolatait, mi több „megfosztja őket dialektikájuktól, abszolutizálja a bennük található nemzeti mozzanatokat".15 1976-ban Sántha György: Naphívás című verseskötetére mondtak nemet, amelynek a Forrás-könyvek sorozat látta kárát16, majd 1978 májusában a megyei pártbizottság agitprop osztálya jelezte, hogy a szerkesztőség Zám Tibor jegyzetével és Takács Imre versével túlságosan óvatlanul nyúlt a szexualitás kényes témájához, végül aztán megelégedtek az utóbbinak a tördelés előtti tematikus számból való kiemelésével.171979-ben újra 56 felemlegetése okozott gondot, igaz nem a forradalom melletti kiállással. Augusztusban egy interjúban Végh Antal elmondta, hogy számára nem az a fontos, hogy forradalom vagy ellenforradalom játszódott le, hanem egyszerűen az eseményekkel való foglalkozást hiányolta, miközben ő 1956 igazi diadalának az azt követő konszolidációs időszakot tartó Magyar Országos Levéltár (MOL) XIX-I-4-1-3. t-122430/344/1971. 21. d. Tóth Gyula feljegyzése Simó Jenő miniszterhelyettesnek. 1971. október 27. A dokumentum nem részletezi, miért is számított az írás problémásnak.

11 MOL XIX-I-4-1-1. L-122363-109/1972 24. d. Tóth Gyula tájékoztatója Simó Jenő miniszterhelyettesnek a Bács-Kiskun megyei irodalmi életről és a Forrás című folyóiratról. 1972. március 15.

12 Hatvani i. m. 8-11. Fűzi László: Kecskemét irodalma és irodalmi élete 1945 után. In Orosz László - Fűzi László: Kecskemét irodalomtörténete. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft., 2003. 88-89.

13 Hatvani: i. m. 11-12.

14 Uo. 15-18.

15 MÓL XIX-I-7-p-61367/1975. 6. d. Tóth Gyula levele Hatvani Dánielnek. 1975. május 27.

16 Fűzi: i. m. 92.

17 Uo., illetve Hatvani: i. m. 23-25.

82