Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 7-8. szám - Baumann Tímea: "még ha száz évig élnék, akkor se menne ki a fejemből": A malenkij robot elbeszélése egy életútinterjúban
Anna néni a gyermekkora kapcsán nem is említ más emlékeket, történetek egyáltalán nem jelennek meg ezzel az időszakkal kapcsolatban. Narratív identitását mélyebben az iskola befejezését követően kezdi kibontani. Részletesebben a cselédként eltöltött évek jelennek meg. Azonban még itt sem dominálnak a szövegszekvencia-típusok100 között a történetek vagy az epikus elbeszélések. A háború előtti időszak leírásában a tudósítások101, valamint a leírások102 és a hozzájuk kapcsolódó magyarázatok103 104 uralják a narratívát. A cselédsorsot elsősorban leírások formájában jeleníti meg, pontosabb idő- és térmarkerek nélkül. Itt is találhatunk egy időben előrelépő és értékelő mellékelbeszélést arról, miként változtak meg a körülmények azóta. Egykori „úrnője" bocsánatot kért tőle, amiért annak idején olyan szigorúan bánt vele. „Azt mondja: »Anna, bocsáss meg!« Mondom: »Mire?« »Hát, ha én arra gondolok vissza, mikor te nálunk voltál. És ott szolgáltál, csináltál mindent az ég adta, mosogatni, fólmosni, fólsikálni, minden. - Hogy, - hogy tudtam én ennyit követelni tőled? Az én lányom, az is mostan már 14 éves! De hát az még egy poharat se mos el! — És én miket követeltem!«"1011 A cselédként eltöltött időszak részletes leírása arra utal, hogy Anna néni számára a gyermekkorból ez volt a meghatározó élmény. Továbbá az, hogy önmagát szolgálóként reprezentálja részletesen, ismételten a későbbi fő narratíva felé vezeti a történet szálait. Itt is megjelenik a munkabírás és a magas teljesítmény mint pozitív jellemvonások. „Nem tudtam, hogy az most nehéz nekem. Én azt csináltam."105 Végül az időszak értékelésekor is megjelenik a narratívumban a jól végzett, bár nehéz munka értéke, hozzájárulása a szellemi gyarapodáshoz is: „És sokszor, sokan hát járnak iskolába, ugye. De az életről nem tudnak! Nekem így, hogy több család, több családot megismertem, több módszert, hogy hogyan élnek, mit csinálnak vagy. — Ez, ez úgy nekem jó volt. "106 Az eseménysor lezárását követően újból kronologikus tudósítások formájában kapunk hírt házasságáról, gyermeke születéséről, majd férje bevonulásáról katonának. A tudósításokat leírások egészítik ki, melyek a család szegénységét hivatottak ábrázolni: földjük nem volt, másokhoz kellett járniuk szolgálni, pénzt megtakarítani nem tudtak. A helyi viszonyok mélyebb megismerése érdekében azonban érdemes néhány adatot megtudnunk a püspöklakiak helyzetéről a két világháború közötti Magyarországon. Anna néni egyáltalán nem tér ki az életútinterjú során szülőfaluja helyzetének ábrázolására. Azonban ahhoz, hogy társadalomtörténeti szempontból is értelmezhessük életének malenkij robot előtti időszakát, érdemes néhány alapvető információt közölnünk a településről, amely az elbeszélés helyszíne. Püspöklak a két világháború között Baranya vármegye részeként körjegyzőségi központ volt, a Pécsváradi járáshoz tartozott. A községbe 1741 és 1752 között Fulda környéki német családok telepedtek le. Az ő leszármazottjaik alkotják a falu népességének jelentős százalékát. Egy 1938-as tájékoztató szerint: „(...) lélekszámú 992. Lakásai közül 53 magyar, 938 német anyanyelvű. Felekezetileg 947 r. kát., 17 izrealita 100 Lásd. Kovács, 2007b: 382-383. 101 „Tudósítás: rádiótudósításhoz hasonló »gyorsított« elbeszélés, melyben igen kevés árnyaló részlet szerepel. Az események, helyzetek kidolgozatlanul, felsorolásszerűen jelennek meg." (Kovács, 2007b: 382.) 102 „Leírás: alapvetően statikus mivolta különbözteti meg az elbeszéléstől. A benne elbeszélt események »befagynak«, a cselekmény érdektelenné válik, valójában egy (helyzet)képet tár elénk." (Kovács, 2007b: 383.) 103 „Magyarázat: általánosító tartalmú, érvelő-értelmező szövegrész, mely mind az elbeszélés-szekvencián belül (ekkor nevezzük evaluációnak), mind azon kívül előfordulhat." (Kovács, 2007b: 383.) 104 Interjúj 105 Interjúj 106 Interjúj 67
