Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 7-8. szám - Baumann Tímea: "még ha száz évig élnék, akkor se menne ki a fejemből": A malenkij robot elbeszélése egy életútinterjúban
/: Rozália kérdezi, hogy hol tartunk a történetben. :/ Anna néni: „Csak még nem vagyunk messze. Még itt vagyunk Baján." Rozália: „Még csak Baján? Hajjaj! Akkor máma nem végeznek. Nem baj, Anyi. "87 88 Nagyapám szintén nem zavarja meg belépésével az interjú folyamát, csak annak lezárása után köszön be Anna nénihez. Viszont már az elhaladása az ablak előtt megszakítja Anna néni gondolatmenetét, és az elkezdett történet folytatását már nem is tudjuk meg. Ez, amikor úgy — hogy írtam. Akkor úgy mindjárt bele a másik életből is, ami már utána, ugye, az ember akkor már úgy, úgy egészen másként tud... — Jött valaki. Nem a papátok volt az?" /: Mivel én nem láttam, hogy ki ment el az ablak előtt, biztosítom, hogy a nagyapám csak akkor jön, amikor felhívom telefonon, hogy jöhet. Mint később kiderül, valóban ő érkezett meg :/"8S Az interjú szituációjának és kontextusának rekonstrukcióját követően, a fenti elemzés figyelembevételével térhetünk rá az interjú szövegének részletes interpretációjára. 4.3. „Ilyesmit még álomba se lehet elképzelni!"89 Az elbeszélt életút interpretációja Az interjúszöveg elemzése során Gérard Genette narratológiája nyomán egyrészt a történetre (a jelentett vagy narratív tartalomra), másrészt az elbeszélésre (a jelentőre, az elbeszélő szövegre), harmadrészt a narrációra (az alkotó elbeszélő eljárásra) koncentrálunk.90 Vagyis az interpretáció nemcsak a tartalmi pontokra összpontosít, hanem annak mikéntjére is, mivel „a történet és a narráció számunkra csak az elbeszélés révén létezik. S fordítva: nincs elbeszélés, nincs narratív diskurzus egyrészt történetmondó nélkül (...); másrészt történet nélkül (...), mivel enélkül nem narratíva. "91 Az életútinterjú kapcsán érdemes azt is vizsgálnunk, miként hozza létre az elbeszélő elbeszélésén keresztül narratív identitását. Paul Ricoeur szerint az énelbeszélés cselekményszövése hozza létre a narratív azonosságot, vagyis az egységes, vállalható identitást, mely dinamikusan alakul a történet során.92 93 Ezt a narratív azonosságot a traumatikus elbeszélések során még nagyobb konfigurációs feladat létrehozni. 4.3.1. Az elhurcolás előtti események elbeszélése az élettörténetben Amikor a malenkij robot előtti időszak elbeszéléseit vizsgáljuk az élettörténetben, nem szabad szem elől tévesztenünk azt a tényt, hogy ezek a narratív szálak mind abba az irányba tartanak, hogy eljussanak a traumatikus időszak elbeszéléséhez. Amint a Gergen házaspár is megállapítja narratológiájában: „Ha egy cél már megfogalmazódott, az diktálni fogja, hogy a továbbiakban milyen események jöhetnek számításba. 'm Cél itt ebben az esetben úgy elbeszélni a „malenkij robot" időszakát, hogy az integráns része legyen az élettörté87 Interjúj 88 Interjúj 89 Interjúj 90 Genette, 1996: 63. 91 Uő, 1996: 64. 92 Ricoeur, 2001: 16-18. 93 Gergen-Gergen, 2001: 81. 65
