Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7-8. szám - Baumann Tímea: "még ha száz évig élnék, akkor se menne ki a fejemből": A malenkij robot elbeszélése egy életútinterjúban

jelenség individuális reprezentációját, szubjektív megélését szeretnénk értelmezni"9, illetve „személyes és csoportos identitást elemzünk"10 vagy „társadalmi emlékezetet kutatunk"11, vagyis a megfogalmazott kutatói kérdésekhez jól illeszkedő módszer. A narratív interjú előnye a strukturált mélyinterjúval szemben, hogy míg annak célja minél több, minél részletesebb és minél pontosabb adat begyűjtése, addig a narratív interjú azt a célkitűzést fogalmazza meg, hogy olyan történeteket gyűjtsön, melyek az interjúalany önálló narratívájába illeszkednek, melyeket lehetőleg nem az interjú készítője hívott elő, hanem a megadott tág keretbe (élettörténet) illeszkedve jelennek meg az elbeszélés részeként. A módszerrel készített interjút a narratív biográfiai elemzés részletekbe menő, interpretációra építő stratégiájával dolgoztam fel, ahol az elemzés célja „a megélt és az elbeszélt élettörténet viszonyának megértése az interjúban megjelenő életesemények, illetve az interjú, mint szöveg adta Gestalt összevetése révén".12 Az elemzési praxisok precíz követése mellett figyelembe vettem Ilka Quindeau német pszichológus, pszichoanalitikus és szociológus elemzési javaslatát a túlélőkkel készített interjúk kapcsán. Quindeau a holokauszt- túlélők interjúinak értelmezésére kidolgozott módszerét „kritikai hermeneutikának" (oblique Hermeneutik) nevezi, amely az interpretáció során kilép a szöveg szintjéről, és elsősorban a traumatikus élményeknek a narrációba történő kódolását vizsgálja: „Diese Hermeneutik scheint besonders geeignet zur Interpretation der Lebensgeschichten Überlebender: Bei diesen Erzählungen stehen die Überlebenden vor dem Problem, dass die extreme Traumatisierung nicht in die Sprache gefasst werden kann. Auch wenn keine explizite sprachliche Symbolisierung der Erfahrung der Massenvernichtung möglich ist, schlägt sich diese doch in den autobiographischen Geschichten nieder. "13 Bár Quindeau a holokauszt túlélőinek elbeszéléseivel kapcsolatban tesz módszertani javaslatokat, ezek a „malenkij robot" túlélőivel készített interjúk kapcsán is jól alkalmazhatók. És itt, ezen a ponton el is érkeztünk egy olyan kérdéskörhöz, amely már nem a módszertan, hanem az emlékezetpolitika keretei közé tartozik. Vagyis: Megengedhető-e, hogy akár csak módszertani kérdések kapcsán is egybevethető legyen a holokauszt és a malenkij robot problematikája?

3. „Figyeljétek, ha még egyszer szerencsésen hazakerülünk (...)

Ebből még történelmi téma lesz."14

„Malenkij robot” a személyes és a társadalmi emlékezetben

A holokauszt és bármely más traumatikus esemény összevetése kapcsán felmerülhetnek etikai viták abból adódóan, hogy a holokauszt mint népirtás a politikai és társadalmi konszenzus alapján egyedi eseménynek minősül, vagyis nem viseli el az összehasonlítást, nem tartalmazhat azonosságelemeket más eseményekkel.15 Különösen a malenkij robot magyarországi németeket érintő történetei lehetnek „kényesek" ebből a szempontból, mivel itt a (zsidó népirtásban is) kollektív bűnösként kikiáltott népcsoport szenvedéstörténete jelenik meg. Ez csak az egyik olyan társadalmi-politikai kontextus az esemény

9 Kovács, 2007a: 273.

10 Uő„ 2007a: 273.

11 Uő., 2007a: 273.

12 Kovács, 2007b: 374.

13 Quindeau, 1995: 31.

14 Interjú T

15 Braun, 1995: 39.

51