Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7-8. szám - Kovács Éva: A narratív módszertanok politikája

formájában) a kelet-európai országokban.27 Másrészt, mivel a kelet-európai emlékezés erőinek vektora elsősorban a kommunista és nem a nemzetiszocialista diktatúrára mutatott, az emlékezetre méltó történeti események és korok köre kitágult.28 A vörös diktatúrák addig Nyugaton méltatlanul elfelejtett, Keleten erőszakosan elfojtott emlékezete „felizzott", és helyet követelt magának a XX. századi traumák sorában. A hideg és forró emlékezet fogalmát - a Lévi-Strauss-i és assmanni hagyományoktól eltérő módon - Charles S. Maier hozta be a diktatúrák emlékezetének elemzésébe.29 Maier az atomfizikából kölcsönözte a hasonlatot. Szerinte a soá emlékezete, akár a plutónium, lassú felezési idővel hat, azaz „forró" emlékezet, a vörös diktatúráké, akár a tríci- um: „hideg". A „forró" emlékezet társadalmi erőket és érzelmeket mobilizál, azaz társadalomszervező emlékezet, a „hideg" viszont csak a történettudósok érdeklődésére tarthat számot. Maier optikája azonban sajátosan nyugati, és csak a nyugati emlékezetet fogja be: Kelet-Európábán mintha épp fordított lenne a helyzet.

A verseny metaforánál maradva, a vörös diktatúrák emlékezete ringbe szállt, hogy megmérkőzzék a soáéval. Harmadrészt, a kelet-európai emlékezetek horizontján nemcsak a vörös diktatúrák tűntek föl, hanem a különböző nemzetek közötti történeti konfliktusok is. Az emlékezet szétszóródott. így vált például a német-lengyel szimbolikus politika forró témájává az elűze- tések, a cseh-német, cseh-osztrák, szlovák-magyar politikákévá a Benes- dekrétumok emlékezete. Az elűzetések története lett a formálódó „európai emlékezet" színpadának harmadik főszereplője.30 Végül, negyedszer, az új emlékezetformák felvették - vagy inkább visszanyerték - sajátos nemzeti, történeti alakjukat, azaz elkülönböztek. A posztszovjet államokban például a kommunikatív emlékezet (a kibeszéletlen múlt) horizontja egészen a húszas évekig nyúlik vissza, Romániában a diktatúra mint értelmezési keret egészen az 1990-es forradalomig tart, Csehországban és Magyarországon a forradalmak emelkednek ki az emlékezeti térből, Szlovákiában vagy a volt jugoszláv

27 A komparatív közép-európai társadalmi emlékezet- és emlékezethely-kutatások, valamint eszmecserék kezdeményezésében és életben tartásában meghatározó szerepet játszik Moritz Csáky és köre (

Österreichische Akademie für Wissenschaften, Kommission der Theater- und Kulturwissenschaften). A Gedächtnis - Erinnerung - Identität konferenciakötet-sorozatukból immáron a hetedik könyv látott napvilágot a Studienverlag gondozásában, az Orte des Gedächtnisses sorozatból a Passagenverlag gondozásában az ötödik.

28 A kelet-nyugati kölcsönhatások - legalábbis a különböző diktatúrák emlékezetének tárgyában - már foglalkoztatják egy ideje a társadalomtudományt. Erre a komplex témára itt nem térhetek ki. Egy szűkebb problémát - a mémoire croisée kérdését - Ausztria és Magyarország példáján részletesen elemeztem. A témát feldolgozó fontosabb irodalmat is lásd ott. Kovács Éva: The mémoire croisée of the Shoah [németül és franciául is]. In: eurozine www.eurozine.com/articles/2006-05-22-kovacs-en.html.

29 Maier, Charles S.: Heißes und kaltes Gedächtnis. Über die politische Halbwertszeit von Nazismus und Kommunismus. Transit 22 (2001/2002), 153-165.; angolul a Tr@nsit online-on: http://www.iwm.at.

30 Daniel, Jürgen - Ther, Philipp (Hrsg.): Flucht und Vertreibung in europäischer Perspektive. Zeitschrift für Geschichtswissenschaft 2003/1.; Kovács Éva: Az elűzetések európai emlékezete; avagy hogyan emlékezzünk a németek kitelepítésére a soá fényében? Regio 2004/1:111-118.

13