Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 6. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT BIBÓ ISTVÁN - Kabdebó Lóránt: A mitikusságnak megtépett foszlányai és a Költő Agya: Nyolcvan éve jelent meg a Fekete kolostor
Tücsökzene Az elképzelt halál című fejezetét az 1957-es kiadás tagolásából.18 Ennyi véletlen találkozás eredőjeként énbennem a két mű elkezdte olvasni egymást. Ezután már csak egy telefon: felhívom szerkesztő barátaim figyelmét az alkalomra - 80 éve jelent meg a Fekete kolostor. Melyet követte a gyász: könyve megjelenését a nagybeteg író alig érte meg. A legenda mégis a megdicsőülés pillanatait is rögzítette: a szerző még olvasta a remekműnek kijáró méltatások kefelevonatát. Babits, Schöpflin, Kosztolányi. És Szántó Rudolf. (Ő már a halála után írt a Pesti Naplóban. Ma már ki emlékszik őrá? Pedig a két háború közötti idő egyik legpontosabban fogalmazó kritikusa volt. Szabó Lőrinc a Te meg a világ kötet egyik versét neki ajánlotta. Megérdemelne egy gyűjteményt írásaiból!) * * * A bolond igazsága. Hogyan is kezdődik a Fekete kolostor jelzett jelenete? Egy pszeu- domitikus figura betoppan a kísérteties, az elbeszélés jelenében lepusztult várkastélyban az internáltak egy része által titokban éppen óévzáró estét tartó kiválasztottak közé. Bistrán Demeter, a valahai huszár, Amerikát járt, csalódott és kifosztott szerelmes, aki beleszagolt a szabadkőművességbe is, ekkor már lezüllött őrült, a külsejében és mentális formáltságá- ban is a furcsán Godot-ra várók ősképe, megelőzve Beckett figurateremtő zsenijét: Ebben a pillanatban valaki öklével megdöngette az ajtót. Edouard, aki soha sem vesztette el lélekjelenlétét, rögtön kioltotta a petróleumlámpát. Halálos csendben maradtunk, csak sűrű lélegzetvételünk hallatszott. Mintha valaki letiport volna s végső küzdelemben térdével a földre szorítana. Kijön? Az ajtó csendesen megnyílt s a holdvilág fényében a bolond Bistrán Demeter meggömyedt alakja rajzolódott ki. Hogy került ide, nem is sejtettük. Az öreg szerette a titokzatos utakat. Ha holdvilág volt, egész éjjel mászkált s bizonyára éjszakai kőrútján fedezte fel, hogy a vaspántos ajtó nyitva van s így mászott ki a tetőre. Maravics kelletlenül hívta beljebb. Edouard újra meggyújtotta a kis petróleumkályhát s mindnyájan kérdőleg néztünk Demeter testvérre. Bistrán körülnézett, rápislantott a vércsefiókákra, a pezsgős üvegekre, s különösen a bilincses karcsontra. Mikor ezt meglátta, ősszel kevert, bozontos szakálíát magasra emelte. Ő tudja, miről van itt szó!... Azután megpödörte bajuszát, háromtükörgombos sapkáját a szemébe húzta és csendesen bólogatta a fejét. Sáppadt, ragyás arcával, rongyos, de prémes télikabátjával furcsa, mesék lomtárából kikerült alaknak látszott. Mintha ennek a sokszázéves, piszkos várkastélynak elvarázsolt tulajdonosa lett volna. Felemelt mutatóujjal intett, majd suttogó hangon megszólalt:- Testvérek? Ugyebár testvérek?... Ne is titkoljátok! Usmerem a jelt: a vércsét és a megbilincselt csontot. Éppen jókor jöttem. Csak most beszéltem Appunyival. Szivarja piros parazsával adott jelt, merthogy a sötétben másként nem láttam volna. Appunyi izeni, hogy le vannak verve az összes pénzarisztokrátok, filuzufosok, és háborút csináló ganajemberek. Hát most majd mi megyünk fel a hegynek és mi nevetünk. A hegy tetején ég a Gyertya, a mi Gyertyánk, amit az arisztokrátok azzal a szép Enyedi Bűárával lopattak el tőlem. Appunyi mondta: fel, testvér elő a gráddal! Az ü grádja, hogy galamb van a torkában, az enyim meg: a kalapács. Itt a kalapács kezemben! Látjátok testvérek?... Demeter felemelte magasra a jobb karját, egész testével utána rugaszkodott, azután teljes erejével lesújtott. követve Kuncz Aladár prózájának sajátos helyesírását, mint egy verset. Az említett részlet: 1. kötet 280-284. oldalak. 18 Szabó Lőrinc verseinek idézetei: Szabó Lőrinc összes versei I-II. Sajtó alá rendezte Kabdebó Lóránt és Lengyel Tóth Krisztina. Osiris, Budapest, 2000. Második, javított kiadása 2003. Digitális változata: www.irodalmiakademia.hu. Szabó Lőrinc címszó alatt. 72
