Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 6. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT BIBÓ ISTVÁN - Kabdebó Lóránt: A mitikusságnak megtépett foszlányai és a Költő Agya: Nyolcvan éve jelent meg a Fekete kolostor

ság kezd megképződni. A megélt valósággal ellentétben megjelenő szellemi létérzékelés, amelyben a valóságos tények mellett-fölött egy másfajta, metafizikai erőtér is megnyílik. Mint a bibliai történetet körülfolyó legendában, a Mórija hegyén, Izsák tekintetében a mellének szegezett kés okozta rémület ellenében a teremtés megnyíló égi távlatai. Amint azt Ratzinger bíboros könyvében, a katolikus ünnepeket magyarázva, oly érzékletesen megjelenítette. („Nevetést szerzett nekem az Isten, / s aki csak hallja, együtt nevet velem." Teremtés Könyve, 21,6.)8 Ellenében a történelem mindkét pusztító erejének, és egyben ellenében a polgári ész racionális gyakorlatiasságának is. A totális és a szabadgondolkozás ellenében egyfajta szabad gondolkozás. Úgy, amint azt már Ady is megfogalmazta. Kérdésem: miként jelenhet meg ez a kegyelmi pillanat a poétika mezőiben.

Közben két esemény is a Fekete kolostorra figyeltet fel - mindezzel összefüggésben. Egy valahai, Kuncz Aladárból szakdolgozó egyetemista, utóbb író-költő, Bágyoni Szabó István figyelemre méltó írása „a két derék" Kunczról9 figyelmeztetett a Fekete kolostor aktuális olvasására. Mely mint minden újraolvasás, összekapcsolja a művet az éppen bennem alakuló gondolati erőtérrel.

És ugyanekkor került kezembe egy másik OTDK-dolgozat, mely éppen a Fekete kolostor új szempontú olvasására tesz kísérletet.10 11 Számba veszi, hogy holtpontra jutott a könyvvel kapcsolatban mindkét korábbi olvasási metódus: kevésnek bizonyult, ha dokumentumként foglalkoztak vele, mert adatainak ellenőrzése nem bizonyítja a szöveg okadatolt pontosságát, és téves, ha regényként, fikcióként olvassuk, mivel mégiscsak erősen kötődik a szöveg a megtörtént valósághoz. Legjobb lesz, ha szövegszerűségében ragadjuk meg, sajátosan alkalmazott kompozicionális elvek szerint épült huszadik századi poétizált alkotásként közelítünk a könyvhöz (a dolgozat az időszerkezet vizsgálatában jut el értékes eredményekhez).

De hiszen ugyanitt tartok a Tücsökzenével kapcsolatban is. Szabó Lőrinc életrajzi ver- sezetként emlegette megalkotása idején, mégis készülésének fele időjében belátta, hogy a strófákat át kell hangolnia, metafizikai töltettel kell telítenie, és akkor az életrajziság is egy, a huszadik századi ember léthelyzetére pontosabban rákérdező szövegegyüttest fog végső soron kialakítani. „Ittlétem alatt 45 verset írtam, a Tücskök összlétszáma tehát 160. Ezek túlnyomórészt nehezebb témák [...] nagyon sok elképesztően meglepő lesz, s oly fokon viszi a spiritualizmust a lírában, mint ameddig én eddig sose tudtam. Viszont a hang és a szellem emeltebb volta s az egész mű kompozíciója miatt a már meglevők egésze némi áthangolásra szorul, hogy ne legyen túlhirtelen az átmenet a gyermeki hangból az érettbe: most inkább ezen dolgozom, az összehangoláson "n; „Hát elég jól haladtam, tíz darabbal előbbre jutott az egész mű, viszont rájöttem, hogy a meglevőből nagyon sok a használhatatlan. Ugyanis háttérbe kell szorítani a pusztán életrajzi jellegűeket, s vagy másképp kezelni az anyagukat, másképp feldolgozni, vagy pedig egészen mellőzni, úgyhogy a teljes könyv elsősorban, legelsősorban lírai hatású legyen... Nem tudom, mit csináljak... Sokat át kell még írni... Szerencse, hogy a ciklus

8 Joseph Ratzinger bíboros: A remény forrásai. Gondolatok az üdvtörténet nagy ünnepeiről. Húsvét. Sára nevetése. Fordította: Némedi András, Ecclesia, Budapest, 2005. 57-68.

9 Bágyoni Szabó István: Történetek a „két derék" Kunczról, in: uő: Az idő festett orcái (Esszék, beszélgetések, jegyzetek). Magyar Napló—írott Szó Alapítvány, Budapest, 2010. 192-220. A kötetet a Magyar Nemzet szombati Magazinjában mutattam be, 2011. január 29-én.

10 „Issos" jeligéjű dolgozat a 2011. évi egri OTDK-n: Az idő narratív tagolása a Fekete kolostorban. A korrektúra idejére feloldva: Kondor Péter, Károli Gáspár Református Egyetem BTK.

11 Harminchat év. Szabó Lőrinc és felesége levelezése. 2. kötet: 1945-1957. Sajtó alá rendezte, bevezette és a jegyzeteket írta: Kabdebó Lóránt. Magvető, Budapest, 1993. Digitális változata: www. irodalmiakademia.hu Szabó Lőrinc címszó alatt. 1946. január 11., Sóstóhegy, 34.

69