Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 5. szám - Németh István: "Szerette, ha szerették, de még inkább, ha csodálták": Nemes Marcell, a műpártoló és az ember

adományozott a Szépművészeti Múzeumnak.34 Újabb érdemei elismeréseként Petrovics Elek a harmadosztályú vaskorona rend adományozását kérte a minisztertől a jeles mecénás számára.35 Itt érdemes megemlíteni, hogy 1917 novemberében Nemes állítólag azzal a céllal vásárolta meg a Szentendre melletti Pap-szigeten található egyházi kezelésben lévő földeket, hogy idővel ott is egy a kecskemétihez hasonló művésztelepet létesítsen.36 Bár ezt a tervét sosem tudta megvalósítani, a terület egészen haláláig bizonyíthatóan az ő tulajdonában volt.

Nemes Marcell már 1918-ban házat vásárolt Münchenben, s az 1920-as évek elejétől ténylegesen is külföldön élt, kapcsolata azonban továbbra sem szakadt meg a hazai kulturális élettel. Egyik alapító tagja volt az 1920. március 12-én megalakult Szinyei Merse Pál Társaságnak, melynek keretein belül jelentős összegű alapítványt hozott létre fiatal művészek támogatására.37 Bár Nemes már korábban is műalkotások egész sorát ajándékozta különböző hazai és külföldi múzeumoknak, legemlékezetesebb adományai talán éppen müncheni korszakához kötődnek. Az egyik ilyen mű El Greco (1541-1614) velencei ihletettségű Bűnbánó Magdolnája, Nemes híres Greco-kollekciójának egyik legismertebb darabja volt, melyet a gyűjtő 1921-ben ajándékozott a Szépművészeti Múzeumnak. Bár a festmény adományozását Nemes ismert mecénási tevékenységének egy újabb, látványos megnyilvánulásaként is értékelhetnénk, adott esetben nem egészen erről volt szó.38 Mint ahogy egyes korabeli dokumentumokból egyértelműen kiderül, a gyűjtő adott esetben azért mondott le kedvenc Greco-képéről az intézmény javára, hogy a múzeumigazgató, Petrovics Elek hathatós támogatásában bízva, kieszközölhesse a minisztériumban gyűjteménye egy részének külföldre engedését.39

A jeles mecénás talán egyetlen ajándéka sem él azonban oly elevenen a hazai közönség emlékezetében, mint Mányoki Adám (1673-1757) 1712-ben Gdanskban festett, Magyarországon nemzeti ereklyeként tisztelt Rákóczi-portréja. Nemesnek 1925-ben, az egykori szász királyi család gyűjteményéből sikerült megszereznie a festményt, melyet aztán még ugyanebben az évben a magyar államnak adományozott.40 A Münchenből Nemes Marcell által személyesen hazahozott Rákóczi-portré hivatalos bemutatására

34 Ez a tíz antik edény feltehetően annak a belga nemesi gyűjteményből származó, 44 darabos kollekciónak a része lehetett, melynek megszerzéséről Nemes Marcell egy 1911. április 1-jén írt levelében tájékoztatta az Iparművészeti Múzeum igazgatóját. Nemes Radisics Jenőnek írt levele 186/1911 szám alatt található az Iparművészeti Múzeum adattárában.

35 Nemes Marcell 1917-ben meg is kapta a vaskorona rendet. Ezzel kapcsolatban lásd a 204/1917, illetve a 279/1917 számú aktákat a Szépművészeti Múzeum irattárában.

36 Lásd dr. Katona Gyuláné: Védjük meg! Szentendre és környéke, 1992. április 1. 3. o.

37 A Nemes Marcell-féle alapítvány alapítólevelének teljes szövegét közli: Jeszenszky Sándor (szerk.) A Szinyei Merse Pál Társaság Értesítője, 1. szám. 1925. február hó, Budapest 1925, 30-34. o. A Nemes Marcell-alapból még jóval az alapító halála után is, egészen az 1940-es évek végéig (az alap államosításáig) támogatták a hazai képzőművészeket.

38 A Bűnbánó Magdolna ajándékozásának hátteréről: Németh István: Önzetlen adomány, vagy egészséges kompromisszum? Néhány adalék egy Greco-kép ajándékozásának hátteréhez, in: Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts 97 (2002) 183-192. o.

39 Lásd ezzel kapcsolatban Petrovics Elek 1921. október 8-án a vallás- és közoktatásügyi miniszternek írt levelét 785/1921 szám alatt a Szépművészeti Múzeum irattárában.

40 Röviddel ajándékozását követően a Szépművészeti Múzeum igazgatója külön cikkben méltatta a mű jelentőségét: Petrovics Elek: Mányoki Adám Rákóczi-képéhez, in: Magyar Művészet I. (1925) 3-4. o.; A kép ajándékozásának körülményeiről lásd: Németh István: Marcell Nemes and the Art of the Rákóczi Era, in: Europe and Hungary in the Age of Ferenc II Rákóczi 24-26. September 2003, Studia Caroliensia 2004. Nr. 3-4, Budapest 2006,103-112. o.

86