Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 5. szám - Szabó L. Imre: Móra regénye a regényről
állam állítólagos politikai ellenségeinek aknamunkáját véli felismerni. Nem kétséges, hogy a képviselő „felismerése" révén Móra a korabeli magyar politikai hatalom súlyos felismerési zavarait jeleníti meg. Ez a hatalom, ahogyan azt Hannibál tanár úr kénytelen a saját bőrén is tapasztalni, szó szerinti és átvitt értelemben is üldözési mániában szenved. A Hannibál feltámasztását azonban, ellentétben főhőse értekezésével, nem tévedés a korabeli magyar politikai közélet ábrázolásának tekinteni. Ez az értelmezés megfelel írója szándékának. Móra regénye esetében, szemben főhőse értekezésével, annak helyes értelmezése révén ismerhetnének magukra az abban ábrázolt politikai hatalom képviselői. Az ilyen nézetek képviselőinek legjellemzőbb vonása viszont épp az, hogy nem tűrik önmaguk efféle megjelenítéseit. Paradox módon azonban épp ezáltal „ismerik el", hogy „róluk szól a mese". Azt pedig, hogy Móra regénye hitelesen ábrázolja őket, mindennél meggyőzőbben bizonyítja az, hogy amíg politikai hatalommal rendelkeztek, a Hannibál feltámasztása sem jelenhetett meg. így Móra regényének magának is némileg hasonló kálváriát kellett bejárnia, mint főhőse írásának: a kéziratot kezelő kiadó a Horthy-korszakban nem merte megkockáztatni a kiadását, s a Rákosi- és Kádár-érában is csak cenzúrázva jelenhetett meg.11 Ez azonban nem különösebben meglepő, hiszen az a szerző, aki megpróbálja az elnyomó hatalom működési mechanizmusát leleplezni, nem is számíthat másra, mint arra, hogy ugyanez a hatalom is megpróbálja az ő művét eltüntetni, vagy legalábbis alaposan kirostálni. Az a mechanizmus pedig, amely a rendszert bíráló könyveket betiltja, az ennek a tiltásnak - mivel az is a rendszer részét képezi - a bírálatát is tiltja. így az ilyen rendszer nemcsak a saját bírálatát cenzúrázza ki, hanem a cenzúrázása bírálatát, s általában elnyomó rendszerének bármiféle megjelenítését is. Nemcsak a könyveket égeti el, hanem az elégetésüket tanúsító forrásokat is. Móra Ferenc egy ilyen rendszer mindennapi életét mutatja be regénye főhőse sorsán keresztül, s mivel maga is az általa ábrázolt rendszerben élt, neki is osztoznia kellett Hannibál tanár úr sorsában. Neki is a jövő nemzedékre kellett hagynia Hannibál feltámasztását. Ez az örökség a mi felelősségünk. IRODALOM Földes Anna: így élt Móra Ferenc. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1977. Lengyel András: A „posztmodern" Móra. In: Lengyel András: A „másik" Móra. Bába Kiadó, Szeged, 2005. Péter László: Móra műhelyében. Pannonica Kiadó, 1999. Uszpenszkij, Borisz: A kompozíció poétikája (ford. Molnár István), Európa Könyvkiadó, Budapest, 1984. 11 Vö. Péter László: Utószó. In: Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása. Argumentum Kiadó, 2004, 111-126. 69
